Három könyv, amire érdemes lecsapni februárban!

Kezd végre beindulni a könyves szezon. Januárban nem találtam semmilyen könyvet az új megjelenések között, ami felkeltette volna az érdeklődésemet. De most íme, itt van három kötet, amelyet szeretnék elolvasni, vagy a polcomon tudni! 

Gudula Walterskirchen - Beatrix Meyer: Festetics Mária grófnő naplója - Helikon Kiadó

A 19. századot Magyarország történetében mindig is az egyik legizgalmasabb korszaknak tartottam. Ikonikus alakja ennek az időszaknak Erzsébet királyné, vagyis Sisi, aki sok mindenben megelőzte a korát. Meggyőződésem, hogy ő rosszkor született, 100 évvel később kellett volna. Na, de a könyvre rátérve, ezúttal érdekes perspektívából tekinthetünk a Habsburg udvarra, a császárné udvarhölgye, és bizalmasa Festetics Mária naplóbejegyzéseink keresztül. Nagyon kíváncsi vagyok, mennyi új információval lát el ez a kötet! 

Festetics ​Mária grófnő Sisinek, azaz Erzsébetnek, Ausztria császárnéjának és Magyarország királynéjának volt hosszú ideig udvarhölgye, s mint ilyen – mondhatni –, bizalmasa. A grófnő udvari szolgálata alatt bizalmas naplót vezetett, mely soha nem jelent meg teljes terjedelmében. A ránk maradt feljegyzések 1871–1884, 1904–1906 és 1917–1918 között születtek. A bensőséges, vallomásos jellegű naplóbejegyzéseket a kötet válogatói és szerkesztői tematikus sorrendbe állították, kommentárokkal és jegyzetekkel látták el, megkönnyítvén ezzel a szöveg megértését. A válogatásból az olvasó megismerheti a hűséges udvarhölgy származását, ifjúkorát, jellemét, a császári udvar életét, az intrikákat, a grófnő és a császárné meghitt viszonyát, utazásaikat Európa-szerte, Festetics Mária kapcsolatait a magyar, az osztrák és a nemzetközi politikai élet mérvadó politikusaival: Deák Ferenccel, az atyai baráttal vagy Andrássy Gyula gróffal, a Monarchia külügyminiszterével, továbbá a kor jelentős művészegyéniségeivel, például Richard Wagnerrel. A napló lebilincselő olvasmány mindazok számára, akik szeretnének megismerkedni Sisi, a császári család és a bécsi udvar életével.

Szöllősi Bernadett: Kabátzseb-magány - Underground Kiadó

Ha egy műfajt és műnemet kell említenem, amit nem olvasok, na azok a kortárs versek. Az esetek 90 %-ban feláll a szőr tőle a hátamon. De minden kivétel erősíti a szabályt, így voltam Szöllőssi Bernadett verseivel, amelyekkel még a Lendület Magazin révén ismerkedtem meg. Azóta is követem a munkásságát az online térben. Nekem kifejezetten tetszik az írói, avagy költői hangja, így biztosan beszerzem az eddig megjelent köteteit, köztük ezt is. Külön öröm, hogy a "fülszövegként" szolgáló részben az első sorok az én "lendületes" cikkemből valók. 

„Nem vagyok egy nagy versolvasó, de az ő sorait olvasva úgy érzem, felül kell vizsgálnom ezt a dolgot. Betti rendkívül sokoldalú tehetség.” Lendület Magazin

„Minden verse szívhez szól, alkotásaiban túlcsordulnak az érzések. Legkedvencebb kortárs költőnőm.” Ferger Annamária, moly.hu

„Komolyan, ha kortárs költészettel szemezgettek, olvassatok Bettitől.” Annyira jó és annyira szép, ahogy ír. Páldaképeim egyyike." K.A.Hikari, blogger

„Sokszor csak megélünk egy érzést, amire nem mindig akad szavunk – Betti ezeket önti versbe. Általa kicsit könnyebben élhető a világ, ezért is szeretek neki illusztrálni.” László Maya, grafikusművész, illusztrátor

Limpár Ildikó (szerk): Rémesen népszerű (Szörnyek a populáris kultúrában) - Athenaeum Kiadó

Istenigazából a horror, fantasy a kedvenc műfajom, bármilyen korszakban íródott is. Alkalomadtán mindegyik hemzseg a szörnyektől, vagy ilyen olyan lényektől. Mindig is lenyűgöztek a hozzájuk kapcsolódó ilyen-olyan sztereotípiák, amelyeket főleg a modernebb írók már mindenféle téren megcáfoltak. (Elég csak kézbe fogni egy paranormál-romantikust). Engem nagyon érdekel, hogy mi rejlik ezek mögött valójában, szóval nagy reményeket fűzök ehhez a kötethez. Egyébként a megjelenés kapcsán lesz egy élő beszélgetés a Líra facebook oldalán itt eléritek. 

A ​szörnyek népszerűsége töretlen, sőt felfelé ívelő: rémeink elválaszthatatlan részei mindennapi életünknek. De vajon mennyire értjük a szörnyeket, amelyeket mi magunk hozunk létre, csodálunk és félünk? Látjuk-e, mi köti össze a múlt ikonikus, frankensteini szörnyét a jövő mesterséges intelligenciájával? Mi köze van Marvel Kapitány macskájának az Alien-sorozathoz és miért félnek annyira a Star Trek kemény férfi karakterei az univerzum női szörnyeitől? Miért nem egyfélék a vámpírok, és miért kezdtek el fejlődni a zombik? Milyen szorongásainkat tárják fel az állati szörnyek és a különféle állat-ember és növény-ember hibridek?

Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt ez a népszerű regényeket és filmeket elemző tanulmánykötet – hogy minél jobban eligazodjunk saját világunk szörnyekkel teli térképén, vagyis jobban értsük félelmeinket és önmagunkat: a szörnyek által meghatározott embert.

Szerzők:

Benczik Vera, Fodor András, Gyuris Norbert, Kérchy Anna, Limpár Ildikó, Panka Dániel, Pintér Károly, Rusvai Mónika, Sohár Anikó, Szujer Orsolya, Vancsó Éva

Róluk lesz szó:

Mary Shelley: Frankenstein; Jurassic World-filmek; Ex Machina; William Gibson: Neurománc; 2001. Űrodisszeia; Én, a robot, Mátrix-trilógia és Terminátor-sorozat; H. G. Wells: Világok harca; Star Trek – The Original Series; Batman; Pókember; Marvel kapitány; Angela Carter: Esték a cirkuszban; Terry Pratchett: Vadkanapó; China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás, Richard Matheson: Legenda vagyok; M. R. Carey: Kiéhezettek; Daryl Gregory: Stony Mayhall második élete; Robert Holdstock: Lavondyss; Siobhan Dowd és Patrick Ness: Szólít a szörny

Nos, februárra egyszer ennyi lenne. Ha van kedvetek, írjátok meg ti is, hogy milyen könyveket néztetek ki a havi megjelenések közül. Minden ötletet szívesen veszek, hátha átsiklottam valami érdekesség felett!