Hat ismeretterjesztő könyv, amire érdemes lecsapni márciusban!

Azt hiszem, a könyvpiac elkezdett feléledni. Márciusban már jobbnál jobb megjelenések közül válogathatunk. Nem véletlenül bontom ketté az engem e hónapban érdeklő könyvek sorát, találtam néhány ismeretterjesztő kötetet, ami felkeltette az érdeklődésemet, így első körben ezeket mutatnám meg nektek. 

Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek - Corvina 

Azt már láthattátok korábban, hogy szeretem a történelmet, a történelmi regényeket. Ismeretterjesztő köteteket azonban ritkán olvasok a témában (magazinokat szoktam), mert nagyon nehéz valami érdekes perspektívát összehozni ezen a téren, ami le is köt egy laikus olvasót. A kötet fülszövege azonban már első olvasatra felkeltette az érdeklődésemet, hogyan alakultak volna az események, ha egy-egy ismert ember betegsége az adott korszakban gyógyítható. Emellett mindig rájövök, mennyire szerencsés vagyok, hogy ebben az évszázadban élek... 

Egy ​angol királynő férjével, a spanyol királlyal összefogva újra katolikussá akarja tenni az országát. Terhesnek látszik, ám kiderül, hogy tumora van – vajon lehetett volna enélkül Spanyolország a tengerek ura? Egy német császár a liberálisok reménysége, haladó, alkotmányos monarchiává formálná Németországot, ám gégerákban szenved. Csak 99 nap adatott meg neki a trónon – vajon elkerülhető lehetett volna az I. világháború, ha nem betegszik meg? Birodalmak, országok, nemzetek – az irányítóikat megtámadó betegségek újra és újra beleszóltak a történelem alakulásába, olykor drámai módon megváltoztatva a világ sorsát. Sőt, a betegségek a népek életét, kultúráját és gondolkodását is nagy mértékben befolyásolták, és befolyásolják ma is. Egész korokra nyomta rá bélyegét a pestis, a kolera, a szifilisz vagy az AIDS. A szakavatott szerző hosszú utazásra viszi olvasóját, és egészen más perspektívából: az orvostudomány nézőpontjából mutatja meg történelmünk fordulópontjait.Ronald D. Gerste (1957, Magdeburg) orvos, történész, szakíró; újságíróként a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Neue Zürcher Zeitung és a Die Zeit washingtoni tudósítója.

Randolph M. Nesse: Rossz érzések jó okkal - HVG Könyvek

Lehet A Grace klinika maraton az oka, de már a második könyvet mutatom, ami egyes betegségek kialakulását, hatását vizsgálja. Legfőképpen a függőséggel kapcsolatos részek tűnnek érdekesnek, az, hogy mikortól vették egyáltalán számításba ezek létét. De egyébként a sztereotípiák leküzdésében is hatalmas szerepe van az ilyen ismeretterjesztő köteteknek...

Evészavarok, ​autizmus, alkoholizmus, depresszió, pánikbetegség, skizofrénia – a mentális betegségek sok ember életét megnehezítik. De miért léteznek egyáltalán? Miért nem küszöbölte ki őket mindeddig az evolúció, ha ennyi szenvedéssel járnak?

Randolph M. Nesse, a világhírű pszichiáter szerint a negatív érzelmek bizonyos helyzetekben hasznosak is lehetnek. Esettanulmányokkal gazdagított könyvében a laikus olvasó számára is érthető módon magyarázza el az egyes mentális betegségek evolúcióbiológiai okait, és fekteti le egy új tudományág, az evolúciós pszichiátria alapjait.

Az új szemléletmód a klinikai tapasztalatokra és a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva segít megérteni, miért olyan sebezhető az elménk, és gyökeresen átalakítja hozzáállásunkat a pszichiátriai betegségekhez

„Végre egy szemlélet, amely szembeszáll a »mindenáron« önismeret éljenzésével, és rámutat a pszichésvédelmi mechanizmusok hasznosságára. Kitűnő olvasmány mindazoknak, akiket érdekel az ember lelki működésének sokszínűsége és annak rejtett törvényszerűségei!”

DR. BELSO NÓRA pszichiáter, az Életciklusok és hangulatzavarok és a Hullámvasúton – Élet bipoláris zavarral című könyvek szerzője

„Vannak könyvek, amelyek képesek gyökeresen új megvilágításba helyezni számtalanszor felvetett, mindnyájunkat érintő kérdéseket. Randolph M. Nesse, az evolúciós pszichiátria kiemelkedő alakjának műve éppen ilyen könyv. A kérdés pedig, amelyre az elolvasása után választ kaphatunk, így szól: miként tekinthetjük előnynek lelkünk nehézségeit?”

DR. KAPITÁNY-FÖVÉNY MÁTÉ klinikai szakpszichológus, az Ezerarcú függőség és a Függőben – Az alkoholizmus lélektana című könyvek szerzője

„A könyv nem csupán közérthető, sőt olvasmányos, hanem nagyon modern szemléletű. Világosan bemutatja, hogy a mentális zavarok defnícióinak homályossága és a diagnosztikai kritériumok megbízhatatlansága jelentősen enyhíthető, ha egy nagyon világos evolúciós elemzést végzünk minden kórkép esetében.”

PROF. DR. BERECZKEI TAMÁS , egyetemi tanár, az Evolúciós pszichológia írója és a Darwin öröksége és időszerűsége a pszichológiában társszerzője

Abraham Maslow: A lét pszichológiája felé - Gabo

Az utóbbi időben egyre jobban foglalkoztat a pszichológia, nemrég figyeltem fel a Gabo új sorozatára, melyben a tudományág kultikus műveit adják ki újra. Maslow volt az, akinek a neve talán leginkább megragadt a fejemben még a középiskolai közgazdaságtan órákon, és már akkor elhatároztam, hogy olvasni fogok tőle valamit. Tehát, itt a ragyogó alkalom... 

Abraham Maslow pszichológusi pályáját viselkedéskutatóként kezdte, erős élettani háttérrel, azután áttért az emberben rejlő lehetőségek felfedezésére, ahol a tudományt a vallással ötvözte, és lerakta egy új, humanisztikus tudomány alapjait.

Ugyanakkor mondanivalóját kiszélesítette társadalmi méretekre is, hiszen ha felismerjük, hogy a magasabb motivációk megjelenéséhez szükség van az alacsonyabb szükségletek kielégítésére, akkor mindannyiunk felelőssége, hogy részt vegyünk egy olyan társadalom megalkotásában, amelyben minél több ember minél több szükséglete ki tud elégülni.

Az 1950-es években kidolgozott szükségletelmélete, a Maslow-piramis ma is a motivációkutatás egyik alaptétele. Két olyan úttörő pszichológiai irányzat is az alapítói között tartja számon, amelyek nélkül ma más lenne a világ: a humanisztikus és a transzperszonális pszichológia.

ABRAHAM MASLOW (1908-1970) New Yorkban született. A City College of New Yorkban, a Cornell Egyetemen, majd a Wisconsini Egyetemen tanult. Mielőtt a Massachuttes-beli Brandeis Egyetem pszichológia tanszékének vezetője lett, tizennégy éven keresztül tanított a Brooklyn College-ben. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 1968-ban elnökévé választotta.

Sigmund Freud: Bevezetés a pszichoanalízisbe - Gabo

Freud nevével szintén számtalanszor találkoztam már, sőt, több filmben központi szerepet kapott a személyisége, valamint az általa felvázol elméletek jelentős hatást gyakoroltak a mai lélekgyógyászatra. Hasonlóképp az előző kötethez, egyszerűen kíváncsi vagyok.  

1932-ben jelent meg először magyar fordításban azoknak az előadásoknak a szövege, amelyeket 1916–1917 telén Sigmund Freud orvosoknak és laikus hallgatóknak tartott a pszichoanalízis alapvető kérdéseiről, a pszichoanalitikus kezelésről „a szavak alkalmazásáról a pszichoterápiában", ahogyan ő maga jellemezte módszerét. Három alapkérdést elemez a huszonnyolc fejezet. Az elvétések, az álom és a neurózisok tana körül csoportosítva a pszichoanalitikus teórián és gyakorlaton kívül megismerjük azokat a társadalmi körülményeket és azt a tudományos légkört is, amelyekben a freudizmus kialakult és világszerte ismertté vált. A Bevezetés a pszichoanalízisbe kiadásával egyidejűleg Hermann Imre remek fordítói tevékenységére emlékezünk: ma is jórészt az ő magyar szakkifejezéseit használja a pszichoanalitikus szakirodalom.

Sigmund Freud: A mindennapi élet pszichopatológiája - Gabo

Istenigazából ugyanazt tudom írni, mint az előző esetén, érdekel a téma. 

A mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgy éppen a társadalom mindennapjaiba beleilleszkedni nem tudó aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró „kórtüneteiből” elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket. A mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. Az elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan mélyen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.

David Attenborough: Élet a Földön - Park

Gyerekkoromban odáig voltam Attenborough természetfilmjeiért, de ez most sincs másképp. Ha "utamba kerül" biztosan megnézek belőle egy-egy részt. Így nem kérdés, hogy kíváncsi vagyok az általa írt kötetekre. Főleg, miután rengeteg pozitív kritikát olvastam a műveiről. 

Előszó (részlet)

A BBC televíziós sorozatához hasonlóan, amelyen alapul, a kötet nem hagyományos természetrajzot nyújt, hanem inkább a természet történetét kísérli meg bemutatni. Az élet egész színes kavalkádját felvonultatja, lehetőleg a ma élő állatokra és növényekre építve, s drámájának szereplőit a mai földi élet teljes skálájából válogatva eleveníti meg színpadán 3500 millió év történetét.

David Attenborough mind a könyvvel, mind a televíziós sorozattal világsikert aratott. A kötet maradandó emléket állít az egyik legnagyratörőbb vállalkozásnak az angol televíziózás egész történetében, s egyben alapvető bevezetés a természet világának megismeréséhez.

Nos, ennyi lett volna az ismeretterjesztő művek közüli válogatásom. Ha van valami javaslatotok, mit érdemes elolvasni bármelyik témával kapcsolatosan, írjátok meg kommentben!

A képek forrása: Moly és Pixabay.