2022. szeptember 17., szombat

Tizenhárom könyv, amire érdemes (lehet) lecsapni szeptemberben!

Jócskán benne járunk már a szeptemberben, így ideje volt a havi kívánságlistám összeírásának! Rengeteg kötet fog most megjelenni, egyrészt a szezonkezdés, másrészt pedig a hó végén tartandó Könyvfesztivál miatt. Szóval, van miből válogatni! Jöjjenek tehát a könyvek, amelyeket szeretnék elolvasni és/ vagy a polcomon tudni! 


Székely Gábor: Elszakadás és visszafordulás - Magvető

Érdekesebbnél érdekesebb könyvek jelennek meg a Magvető Tények és tanúk sorozatában, de még mindig csak egyet olvastam közölük. Viszont az (Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban) annyira meggyőző volt, hogyha találkozom az újonnan megjelenő részekkel, akkor mindig megemlítem, mint potenciális olvasmányt. A közeljövőben tervezek közelebbről is megismerkedni a kötetekkel. 

Székely Gábor közgazdász számos közéleti posztja közül legismertebb talán, hogy ő volt a rendszerváltás után Demszky Gábor főpolgármester egyik helyettese. Azt azonban kevesen tudják róla, hogy Egerben született vallásos zsidó családban néhány évvel a vidéki zsidók nagy részének elpusztítása után, kamaszként hagyta el a vallást, az egyetem elvégzése után városi tanácsoknál dolgozott pénzügyi szakemberként, innen vezetett az útja a rendszerváltás után a budapesti főpolgármesteri hivatalba. Évtizedek múltán visszatért a gyökereihez, azóta rendszeresen többekkel együtt tanulja a zsidó vallás hagyományait. Memoárjában bemutatja életszakaszait: a maradék vidéki zsidóság háború utáni életének tükrét adó családtörténetét és a vallási hagyománytól elforduló közgazdász pályáját, aki előbb a Kádár-kori és a rendszerváltás utáni városi közigazgatásban, majd az üzleti világban alakítja karrierjét, s utóbb visszatér a zsidósághoz.
 






Peter Brannen: A világ végei - Park

Szerintem már a könyv címe elég is elég beszédes, miért keltette fel a figyelmemet. Elég drasztikus változások állhatnak előttünk a klímaválság és annak következményei miatt, de mielőtt kihalna az emberiség én szeretnék több nézőpontot megismerni a témában! 

„Szellemes, ​lírai, és izgalmas, mint egy krimi. Brannen bámulatos mesélő, márpedig ezt a történetet érdemes elmesélni.” Goodreads

Apokalipszis, most?

A Föld történetében eddig ötször fordult elő, hogy egyetlen geológiai pillanat – kevesebb mint egymillió év – alatt csaknem valamennyi élőlény megsemmisült.
A legújabb tudományos kutatások szerint a tömeges kihalásokat azonban nem valamilyen külső tényező – például egy kisbolygó becsapódása – okozta; a földtörténet megakatasztrófáiban a klímaváltozás játszhatott kulcsfontosságú szerepet.
Peter Brannen tudományos újságíró ezt az állítást vizsgálja könyvében. A legfontosabb földtörténeti helyszíneket felkeresve az idő mélyére utazik, majd a téma legelismertebb szakértőivel – paleontológusokkal, geológusokkal, geokémikusokkal, jövőkutatókkal – beszélgetve vérbeli nyomozóként illeszti össze a múlt kirakósának darabjait, hogy felvázolja az emberiség és a Föld lehetséges jövőjét.

"Amikor a jól fésült hivatalnokok hadai leülnek a tárgyalóasztal mellé a nemzetközi klímakonferenciákon a kibocsátást, a hőmérséklet-emelkedést meg a tengerszint-emelkedést ábrázoló grafikonjaikkal, egyszerű függvényeket tanulmányoznak, amelyek ráadásul egy mesterséges dátumnál, 2100-nál véget érnek. Ha egy bizonyos mennyiséggel növeljük a szén-dioxidot – mondják a modellek –, a hőmérséklet és a tengerszint is ennek megfelelően, lineárisan emelkedik. A világ sorsa így könnyen kiszámítható költség-haszon elemzéssé válik, amelyről önelégült vezércikkeket írhatnak a közgazdászok. A kukoricaövezetek ennyi és ennyi szélességi körrel csúsznak északabbra, ennek megfelelően bizonyos országok GDP-je így és így változik, minden nagyon szabályos, mindent pontosan előre lehet jelezni.
Sajnos azonban a bolygó nem ilyen elvek mentén működött a földtörténeti múltban."

Peter Brannen tudományos újságíró, az Atlantic magazin munkatársa, a The New York Times, a The Washington Post, a Wired és a The Guardian elismert szerzője. Főbb érdeklődési köre a geológia, az oceanográfia, a geokronológia, a szénkörforgás és a kosárlabda. Bostonban él.


Kondor Vilmos: Második magyar köztársaság - Open Books

A magyar kortárs irodalom egyik legtitokzatosabb szereplője, akinek valódi személyazonosságáról fogalmunk sincs, új regénnyel rukkolt elő. Bár én csak a Budapest noir-t olvastam, de az nagyon meggyőző volt, tudom ajánlani azoknak, akik egy jó történelmi krimire vágynak, profi módon kivitelezve. A fülszöveg alapján viszont kíváncsi lettem erre a történetre is! 

1966. ​június 26-án a Beatles a Nemzeti Stadionba készül első magyarországi koncertjére, amikor az egyik technikust holtan találják a hangfalak mögött.

A gyilkos fegyvernek nyoma veszett, sem gyanúsítottja, sem szemtanúja nem akadt az esetnek, miközben a Budapesti Rendőrkapitányság vezetője, Kádár János türelmetlenül várja az eredményeket.

Az ügyet a fiatal és tehetséges Nemes Albert nyomozó kapja, akihez egy különc skót detektív csatlakozik; de az összeszokás nehezen megy, a páros rendre zsákutcába fut.

Amikor már úgy tűnik, hogy a csepeli Szabadkikötő csempészbandájának vezére, a Játékos érintett lehet a gyilkosságban, a nyomozás váratlanul jóval súlyosabb bűnöket tár fel; a rejtély megoldását az emberi lélek legsötétebb bugyraiban kell keresni, és a világháborús árvaházak néma titkokat őrző falai között.

Kondor Vilmos egy sosemvolt Magyarországot épít fel e regény lapjain. Egy titkon vágyott országot, mely a háborúban különbékét kötött a szövetségesekkel, és melynek ifjabb Horthy Miklós a köztársasági elnöke. Egy országot, melyben sem kommunistákat, sem nyilasokat nem találni, de a dunai kikötőket csempészbandák és jampecek uralják, miközben szól a Hungária. Egy országot, ami úgy idegen tőlünk, hogy mégis ismerős, melyben otthonosan vagyunk otthontalanok.



Hernan Diaz: Bizalom - 21. Század

Maga a történet nagyon különlegesnek ígérkezik, de mindenképp be szeretném szerezni. Igaz, hogy enyhén le vagyok maradva a KULT könyvek vásárlásával, ám egyszer remélem mind a polcomon lesz! 

Az ​óriási dübörgés és pezsgés ellenére az 1920-as évek New Yorkjában mindenkinek muszáj volt hallania Benjamin és Helen Raskről. A férfi legendás Wall Street-i mágnás; a nő excentrikus arisztokraták tüneményes tehetségű leánya. De szóbeszéd indul: vajon minden rendben Benjamin pénzügyi manővereivel? És Helen miért él ilyen bezárkózó életet? Miközben a tékozló, spekulációra épülő évtized a végéhez közeledik, a fényűző párt egyre hangosabb pletykák övezik. Milyen áron szerezték irdatlan vagyonukat? Ez a rejtély áll az 1938-ban íródott, Kötvények című regény középpontjában, amelyet, úgy tűnik, mindenki olvasott New Yorkban. De a történetnek nem ez az egyetlen változata.

Hernán Díaz Bizalom című könyve káprázatosan hozza játékba a fenti történet szereplőit – miközben kiviláglik, micsoda feszültség rejlik a fiatal nő életében, aki elszántan igyekszik elkülöníteni a tényeket és a konfabulációt. Díaz regénye minden egyes réteg feltárásával, minden egyes felismeréssel egyre lebilincselőbbé és mélyértelműbbé válik. Miközben az olvasó ki szeretné deríteni, mi az igazság, tudatára ébred, milyen gravitációs ereje van a pénznek és a hatalomnak, hogyan manipulálhatók a tények. A Bizalom sokrétű, nagyszabású mű; feltárja azokat a hangokat, amelyeket a lényegi egyenlőtlenségeket igazoló mítoszok betemetnek.




Lukács Liza: Ne cipeld tovább! - Kulcslyuk

Kifejezetten szeretem a Kulcslyuk Kiadó pszichológiával foglalkozó kiadványait. A szerzőt eddig csak nagyjából tudtam elhelyezni, mégis miről ír. Azt hittem, az evési problémák, mint olyanok rám nem vonatkoznak, ám ennél  nagyobbat nem is tévedhettem volna! Nemrég Szabados Ágnes csinált a szerzővel egy interjút, amiben rengeteg érdekes gondolat bukkant fel, remélem hasonlóképp a könyvvel is így lesz! 

A ​statisztikai adatok szerint a magyarok 62%-a túlsúlyos vagy elhízott.

Közülük sokan szeretnének lefogyni, mert szenvednek a súlytöbblettel járó problémáktól, ám próbálkozásaik – esetleg ideig-óráig tartó sikerek után – általában ismétlődő kudarcokba fulladnak. Ilyenkor akaratgyengének érzik magukat, és sokszor ezzel vádolja őket a környezetük is. A valódi kérdés azonban nem az, hogy mennyire erős az akaratuk, hanem hogy miért esznek rendszeresen többet, mint amennyire a testüknek szüksége van. A válasz ugyanis elvezethet a megoldásig.

Azok, akikben az ételek és az étkezés összefonódtak bizonyos alapvető lelki szükségletekkel – például a biztonságérzettel, a megnyugvással, a szeretetkifejezéssel, az összetartozással –, gyakran nem a fizikai, hanem az úgynevezett érzelmi éhség miatt esznek.

Az evés pszichológiája nem egy „dísz a kalapon”, amit extraként bevethetünk a huszadik sikertelen fogyókúra után, hanem kikerülhetetlen része a testsúlygondok megszüntetésének.

Ha le akarunk fogyni, akkor előbb közel kell merészkednünk a problémánkhoz, és meg kell értenünk azt. Egy sok összetevős rejtvényről van szó, egy titkos térképről önmagunkhoz. Gyakran generációk hosszú sora őrzi és adja tovább tudatosan vagy tudattalanul az egyes elemeket, amelyek képesek összekapcsolódni egymással és belobbantani vagy fenntartani a problémát. Ha ezt a térképet, a mi egyedi történetünket felderítjük, akkor többé nem egyendiétákban, egy kaptafára gyártott életmódprogramokban, porokban és pirulákban keressük majd a megoldást, mert érteni fogjuk azokat a személyes szükségleteinket és hiányainkat, amelyek miatt akkor is eszünk, amikor az adott ételre vagy mennyiségre a testünknek nincs szüksége. Ha pedig értjük, akkor a valódi problémára kereshetünk valódi megoldást. E nélkül a tartós fogyás csak vágyálom marad, vagy alig elviselhető önsanyargatás árán érhető el.

Dr. Lukács Liza rendkívüli érzékenységgel és empátiával megírt, élményszerű könyvében nem csupán szakemberként, de egykori érintettként is megszólal, bepillantást nyújtva saját evési problémáinak, majd gyógyulásának történetébe. Olvasóját egy transzgenerációs önismereti utazáson vezeti végig, rátekintve arra is, hogy a magyar gasztronómia jellegzetességei, illetve a történelmünk során átélt nélkülözés-élmények miként függenek össze a ma elszaporodó testsúlyproblémákkal.

Műve nem csupán azoknak ajánlott olvasmány, akik szeretnének tartósan megszabadulni a súlyfeleslegüktől, és akiknek a számára fontos, hogy gyermekeiknek ne adjanak tovább hibás táplálkozási mintákat, hanem mindenkinek, aki kíváncsi, mit mond el róla az, hogy mit és hogyan eszik.


Peter V. Brett: A Mag (Démon-ciklus 5.) - Könyvmolyképző

Végre valahára megjelenteti a kiadó a sorozat befejező kötetét. Anno véletlenül találtam rá, még egy szimpla bevásárlás során hívták fel a figyelmemet az első rész borítójára. Szerintem egy nagyon élvezetes fantasy széria, de a megjelenés gyakoriságát figyelembe véve kifejezetten örülök, hogy ez a befejező rész. 

Időtlen ​idők óta vérszomjas démonok járják az éjszakát.

Az emberiség szerteszét vetődött maradéka félig elfeledett mágiával igyekszik megvédeni magát. Ekkor érkezik a két hős – mintha testvérek volnának, mégis árulás osztotta meg őket. Bálás Arlen Rovásemberként vált ismertté, mivel tetőtől talpig mágikus szimbólumok borítják, amelyek képessé teszik, hogy győztesen kerüljön ki a démonokkal vívott közelharcból. A rovásfegyverekkel harcoló Jardir Szabadítónak nevezi magát, aki a próféciák szerint egyesíti az emberiséget, majd diadalra is vezeti a démonok ellen vívott végső háborúban.

Csakhogy miközben a démonok ellen indulnak, Arlen és Jardir elindít valamit, ami mindennek a végét jelentheti, ami számukra kedves – a rajzást. A háború már a nyakukon van, és az emberiség nem reménykedhet a győzelemben, ha Arlen, Jardir és Arlen felesége, Renna nem tudja rákényszeríteni az elfogott démonherceget, hogy a Magba vezesse őket, ahol a démonok anyja éppen egy soha el nem fogyó hadseregnek ad életet.

Miközben legfőbb bizalmasaik, Leesha, Inevera, Ragen és Elissa a Szabad Városok egymással is viaskodó lakóit igyekeznek a rajzás ellen vezetni, Arlen, Renna és Jardir elindulnak a gonosznak otthont adó legsötétebb mélységbe – ahonnan nem is remélik, hogy élve visszatérhetnek.

A lenyűgöző Démon-ciklus befejező része. Ismerj meg minden titkot és váratlan fordulatot!


Cselenyák Imre: Tiszta szívvel 1.  - Könyvmolyképző

Nagyon tetszett a szerző Arany Jánosról írt életrajzi regénye annak ellenére, hogy nem vagyok egy nagy versolvasó. Ennek folytán természetesen kíváncsi lettem a József Attiláról íródott kötetére is! 

Az ábránd felrepít, a valóság visszatart.

„A név létezik, sőt, Attila nem is akárki, híres világhódító volt! S ebből erőt merít, szirmot bont benne a meggyőződés: nagy jövő előtt áll, maga is híres ember lesz, tehát a nevére büszkének kell lennie!”

A lenyűgöző regényes életrajzban felelevenedik az ikonikus költő életútja. Egy magányos, őszinte fiú hatalmas küzdelmet vív a szegénységgel, önmagával és a saját tehetségével.

Ki volt József Attila a versein túl?
Mit mesélnek a kortársak, mit árulnak el róla a saját levelei?
Hogyan ragyog fel a zsenialitás a magányos sötétségben?

Cselenyák Imre hatalmas kutatómunkával megírt regénye testközelbe hozza az olvasókhoz a magyar irodalom nagy alakját.

Annyit ártottak neki, hogy halhatatlan lett.
Mélyedj el a sorsában!



Jozef Karika: Félelem - Animus

Igazából a szerző másik kötetére, A hasadék-ra vagyok kíváncsi, de még nem jutottam el odáig, hogy elolvassam. Viszont ez a regény is felkeltett az érdeklődésemet a fülszöveg alapján

Hátborzongató ​misztikus thriller A hasadék szerzőjétől!
A kiégett harmincas nő sok év után visszatér a városszéli lakónegyedbe, egy vérfagyasztó titkot rejtő hegy lábához, ahol a legzordabb teleken gyerekek tűnnek el. Egykori szerelmével és barátaival együtt nemcsak a gonosz erővel, hanem saját múltja árnyaival is szembe kell néznie. Addigi kudarcai és csalódásai mind semmiségek ahhoz a pokolhoz képest, ami gyermekkora helyszínén vár rá…
Jozef Karika bestsellerszerző természetfeletti elemekkel tarkított, rémületes története egyben érzékeny elbeszélés arról, hogyan befolyásolja életünket mindaz, amit gyermekként átélünk.

„Nem pusztán egy fordulatos sztorit szerettem volna írni, jó adag félelmet akartam nyújtani az olvasóknak. Mindaddig nem voltam elégedett, amíg egy fejezet megírása után nem felkapcsolt lámpánál aludtam magam is. Viszont amikor önmagamra is sikerült alaposan ráijesztenem, azt a siker jelének tekintettem”, árulta el a szerző.

A fordító munkája során a szlovákiai Művészeti Alap (Fond na podporu umenia) ösztöndíjában részesült.




Györffy Kinga: Szabadulás a sztorifóbiából - 21. Század

Mivel az elmúlt egyetemi félévem alapján rájöttem, pocsék előadó vagyok (pedig nem vagyok egy félénk alkat) elkezdtek érdekelni a kommunikáció témakörében íródott könyvek. Talán az egyik legérdekesebb jelenség ebben a storytelling, ami valakinek vagy megy zsigerből, vagy megküzd érte. Nem hinném, hogy ez valaha is az én technikám lesz, de ettől függetlenül nagyon piszkálja a fantáziámat!  


"Milyennek ​képzellek el téged, kedves olvasó?

Azt képzelem rólad, hogy nap mint nap tapasztalod, mennyire könnyű rábeszélni, és mennyire körülményes és küzdelmes ma meggyőzni embereket – legyenek azok a munkatársaid vagy a mentoráltjaid, a tanítványaid vagy éppen a gyerekeid. Ebben szeretnék segíteni – a meggyőzésben, a mögötte lévő tudatos munkában. Nem a történettípusok és történetmesélési technikák sablonját követem, hanem téged, a mesélőt helyezlek a történetmesélés középpontjába.

Megnézzük, hogyan szabadulhatsz vegyes, egymásnak akár ellentmondó érzéseid és gondolataid fogságából, ez után pedig hat történetmesélési képességet, illetve készséget veszünk sorra, a fejlesztési lehetőségekkel együtt – mintegy kirajzolva az utat, amin meggyőző történetmesélővé válhatsz. Olyan út lesz ez, amelynek megtétele közben nemcsak a mesélésről tanulsz sokat, hanem magadról is.

Bízom benne, hogy e könyv nyomán a megfelelő történeteket tudod majd elmondani, megfelelő módon, a megfelelő helyen és időben, a megfelelő célközönségnek. A pozitív és fenntartható jövő érdekében."

"A vezetők, akik végigkísérnek ennek a könyvnek a lapjain, a legkülönfélébb üzleti, tudományos és nonprofit területekről érkeznek; valamennyien változást csiholók. Titkuk, hogy miközben élet és halál kis és nagy dolgairól mesélnek, nem az elérendő változásra összpontosítanak, sokkal inkább az emberre, emberekre, akiknél a pozitív változást el akarják érni. Példájukkal téged is erre bátorítalak.

Történeteik nem a képzelet szüleményei, fogadd őket olyan szeretettel, amilyennel én mutatom őket."

Györffy Kinga

Györffy Kinga retorikai-storytelling tanácsadó és tréner, egyetemi oktató.

Munkáját az a hit hatja át, hogy bármennyire eltelítő és kimerítő napjaink történetdömpingje, bármennyire is sok a túlkapás, bármekkora is a túlközlés, a személyes történeteknek van egy kikezdhetetlen titkuk: nincs belőlük másodpéldány.

Érdemes tehát élni az erejükkel.


V. E .Schwab: Gallant - Agave

Ezen a köteten többször is vacilláltam, bekerüljön-e ebbe a bejegyzésbe. Annyira nem villanyoz fel a Molyos címkék sokasága, ami ifjúsági regényt és young adultot feltételez a könyvről. Pedig a szerző előző regénye az Addie LaRue láthatatlan élete nagyon bejött. 

Az ​árnyak nem valóságosak,
az álmok nem árthatnak neked,
és mindaddig biztonságban leszel, amíg távol maradsz Gallanttól.

Olivia Prior egész életében azon tűnődött, ki ő valójában és hova tartozik. Ebben egyedül egy vékony, ütött-kopott napló van a segítségére: az anyjáé volt, tele bejegyzésekkel és képekkel, amelyek arra utalnak, hogy a nő elvesztette az eszét, ráadásul a rajzok alig többek tintapacáknál… amíg Olivia észre nem veszi bennük egy kéz, egy ajtó, egy virág és egy koponya körvonalait. Nem sokkal később levelet kap, melyben hazahívják Gallantba. A helyre, ahová az anyja naplója szerint soha nem szabad mennie.

Olivia mégis útra kel. Mi mást tehetne?

Gallantban aztán rátalál az utolsó élő rokonára és a családi kúriára bálteremmel, szalonnal, dolgozószobával és egy hatalmas, színpompás kerttel, valamint egy málladozó fallal és egy vaskapuval, amit soha nem szabad kinyitnia.

Azonban senki nem tud a levélről.

És senki nem árulja el Oliviának, mi kísérti az unokatestvérét az álmaiban, mi történt az anyjával és mi rejtőzik a fal túloldalán.

Vajon az árnyak hívták haza a lányt?

És, ha igen, mit kérnek érte cserébe?


J. D. Barker - James Patterson: A zaj - Agave

Nekem J. D. Barker neve lassan hasonlóan Kingéhez azt jelenti, bármit ír, úgyis meg fogom venni. Igaz, mostanság elakadtam a könyvei olvasásával, de tartogattam, hátha nem jönnek ki akkora tempóban, mint korábban

Az ​oregoni Mount Hood közelében egy ismeretlen eredetű, pusztító erejű hanghullám söpör végig egy kis településen. A katasztrófában mindenki életét veszti, leszámítva egy testvérpárt, akik még időben elérték az egyik óvóhelyet. A jelenség hamarosan több helyen megismétlődik, és további megmagyarázhatatlan események is történnek. Egyesek szerint a kínaiak vagy az oroszok vetettek be egy új titkos fegyvert. Mások isteni eredetű megtorlásban hisznek.

A kormány a helyszínre küld egy csapatot, hogy kivizsgálja az esetet, de a csapat tagjai egymással ellentétes feladatokat kapnak. Dr. Martha Chan pszichológusnak, aki egészségügyi vészhelyzetekre szakosodott, tanulmányoznia kell a túlélőket. Alexander Fraser főhadnagynak, aki egész életében katonai pályára készült, és nem bízik a civilekben, el kell különítenie őket. Kisvártatva azonban teljesen eluralkodik a káosz, és mindenki kénytelen lesz összefogni, hogy megoldást találjanak az őrjítő zaj eredetére, ami senkit és semmit nem kímél.

James Patterson és J.D. Barker második közös regényében a rettegés eddig ismeretlen hangon szólal meg, és ez a hang a két méltán népszerű szerző képzeletvilágának legsötétebb zugaiból származik.




Margaret Atwood: Égető kérdések - Jelenkor 

Nos, nálam Atwood is abba a kategóriába esik, bármi jön ki tőle, igyekszem beszerezni. Kifejezetten örülök, hogy most nem fiktív irodalom, jobban megismerhetjük ezt a sokrétű személyiséget. A sok, magát függetlenként aposztrofáló, jobbos megmondóember vesszőparipája lett több esetben is az ő személye, sokszor csak azért, mert feminista íróként emlegetik.

“Amikor ​az 1960-as években először tartottam kérdezz-felelek típusú találkozókat az olvasókkal, azt kérdezték tőlem: maga mikor lesz öngyilkos?. Költőnő voltam, és azokban a Sylvia Plath szelleme által kísértett időkben az öngyilkosság elvárás volt. A nőmozgalom kezdeti időszakában arról érdeklődtek, gyűlölöm-e a férfiakat. Az 1980-as években aztán az írás folyamatáról kezdtek kérdezősködni. 1985 után A Szolgálólány meséjéről akartak beszélni, ahogy most is: úgy tűnik, a női testek állami irányítása tekintetében túlságosan is közel jártam az igazsághoz.

De mostanában azt kérdezik: van remény?. A válaszom az: mindig van remény. A remény beépített tulajdonságunk. És ragadós is: a remény újabb reményeket gerjeszt, mert ha az emberek reménykednek, összeszedik magukat. Ez az, amire a jövőben mindannyiunknak szüksége van."


Miért mesélnek az emberek minden kultúrában történeteket?

Mennyit adhatunk oda magunkból, anélkül hogy eltűnnénk?

Hogyan élhetünk ezen a bolygón?

Mi az igaz? Mi igazságos?

Mi köze a zombiknak a tekintélyelvűséghez?

Margaret Atwood bámulatos éleslátással, meggyőző őszinteséggel és pajkos humorral közelíti meg világunk egyre sürgetőbbé váló problémáit. A technológia, a klímaválság és a politika kérdései mellett a szerző a populáris és a „magas” irodalom változatos tájain is végigkalauzolja olvasóját: Stephen King zsenialitásától és a horrorirodalom szörnyeinek tipológiájától számos klasszikus és kortárs női író munkásságán át Shakespeare-ig, Kafkáig és persze saját műhelyének titkaiig. De személyesebb témák is helyet kapnak a kötetben – például mikor adjanak tanácsot az öregek a fiataloknak (csak ha kérik), vagy hogy is néz ki egy író hete (kaotikusabb, mint gondolnánk).

Közelmúltunk, az a viharos időszak, melyben a kötet írásai születtek, meglepő politikai fordulatokat, gazdasági válságot és világjárványt hozott. Egyre többen aggódnak a bolygó és civilizációnk jövőjéért, értetlenül állva az újabb és újabb, disztópiába illő események előtt. Atwood nem kínál hamis megnyugvást vagy könnyű menekülőutat, de törhetetlen derűje, következetesen képviselt értékrendje és az emberiség teljes történelmét átfogó perspektívája segít abban, hogy megtaláljuk saját válaszainkat az égető kérdésekre.


Irene Vallejo: Papirusz - Magnólia

Szerintem már az alcím miatt se nagyon kell magyaráznom, miért érdekel... 

Irene ​Vallejo többszörösen díjnyertes műve barangolásra hív a szavakat téren és időn átmentő lenyűgöző találmány, a könyv világába. Bemutatja, hogyan készített könyvet az ember füstből, kőből, agyagból, nádból, selyemből, bőrből és fából, míg végül eljutott e-könyvolvasójáig.

A Papirusz – A könyvek története az ókori világban elvezet Nagy Sándor csatáinak helyszíneire, bebocsátást enged Kleopátra palotáiba és a fortyogó Vezúv lábánál fekvő Papiruszok villájába, megmutatja az első ismert könyvkereskedéseket és kéziratmásoló műhelyeket, de bejárja Oxford földalatti könyvlabirintusát és a leégett szarajevói könyvtárat is. Aktuális témákhoz nyúlva köti össze a klasszikusokat rohanó világunkkal: Arisztophanész a perbe fogott humoristák elődje, Szapphó a kortárs női íróké, Titus Liviusnak voltak elsőként rajongói, Seneca pedig a post-truth úttörője.

E mesés kalandnak azonban mindenek felett a könyveket évezredeken át óvó ezrek a főszereplői: tűzhely mellett mesélő asszonyok, tanárnők, bölcsek, könyvtárosok, írnokok, szerzetesnők, rabszolgák, fordítók és nyomdászok. Azok, akik hegyvidéki házukban vagy tengerparti otthonukban olvasnak; azok, akik energiától felrobbanó metropoliszokban adják át magukat a könyvek varázsának, és azok, akik békés külvárosokban merülnek bele olvasmányaikba. Egyszerű emberek, akiknek van, hogy fel sem jegyzi a nevét a történelem.

A spanyol Irene Vallejo műve az elmúlt évek egyik legnagyobb európai tényirodalmi sikerkönyve. Már a megjelenése évében, 2019-ben két díjat kapott hazájában, 2020-ban pedig elnyerte a legjobb spanyol nyelvű esszének járó nemzeti díjat, valamint a spanyol könyvesboltok legjobb ismeretterjesztő könyvnek adományozott éves kitüntetését. Mostanra több mint harminc országban jelent meg világszerte.


Nos, ennyi lenne a havi listám, ami a közelgő Könyvfesztivál miatt is ennyire terjedelmes. Ti mentek majd a rendezvényre? Milyen könyveket terveztek beszerezni a hónapban? Ha van kedvetek, írjátok meg! 


Megtalálhattok a Facebookon, a blog oldalán és a csoportjában, a Libellum Kávézóban is, ahol minden könyvkedvelőt szívesen látok! De elérhető vagyok az Instagramon, és a Molyon szintén.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése