2023. január 23., hétfő

2022. kedvenc könyvei - Regények

Annyi könyvet sikerült összeszednem, hogy inkább nem egyben ömlesztem rátok az elmúlt év kedvenc olvasmányait, hanem ketté bontottam. Először azokat a fiktív történeteket listáztam nektek, amelyek így vagy úgy, de nagyon emlékezetesek maradtak számomra. A könyvek olvasási sorrendben szerepelnek! 




1. Szaszkó Gabriella: Engedj el (Glenns Falls 1. )

Szaszkó Gabriella a kevés magyar szerző egyike, akit olvasok. Az Engedj el című regény a Pennington-trilógia előzménytörténete. A testvérpár apjának, James Panningtonnak a történetét meséli el. Ez egy szívbe markoló, ám brutálisan realista regény, olyan témákkal, mint a családon belüli erőszak, függőség... Ráadásul a szenvedő fél oldaláról közelíti meg a dolgokat. Igaz, aki olvasta az "eredeti" trilógiát, már tudja a végét, mint én is, de alig bírtam letenni! 

Maxim, 2021. 464. o. 
James ​Penningtonnak két kamaszfiát és önmagát is a felszínen kell tartania bántalmazó, alkoholista felesége mellett. James mindent megpróbál megtenni, hogy kikerüljön felesége karmai közül, és megvédje a fiait. Az őrület közepén úgy határoz, hogy naplóban rögzíti a múltat, elmeséli, hogyan is került számító felesége csapdájába. Visszarepül az időben a hetvenes évek New York Cityjébe, ahol az egyetemisták felhőtlen életét élve csak az apja általi elvárásokkal kell megküzdenie. Azonban egy bulizós este során megismerkedik egy gyönyörű tizenhét éves lánnyal, és az egyéjszakás kaland örökre összeköti a sorsukat. Maggie hamarosan visszatér James életébe, és közli, hogy gyereket vár. James úgy dönt, hogy felelősséget vállal, és miután apja kitagadja, az északi Glens Fallsba költözik, és teljesen új életet kezd tinédzser feleségével, ezzel örökre szakítva gazdag városi életével. Azzal csak később szembesül, hogy Maggie súlyos pszichés gondokkal küzd. Vajon Jamesnek hogyan sikerül az őrület közepette felnevelnie fiait, miközben a felesége egyre inkább csúszik le a lejtőn?



2. Suanne Laqueur: A pacsirták röpte (Vadászat 1.)

Ritkán olvasok hasonló műfajú könyvet, bár erre több minden ráhúzható: romantikus-erotikus regény, családregény, ami operál némi történelmi háttérrel is. De ami a legjobban megmaradt, az a regény hangulata, szerintem utánozhatatlan! Ettől függetlenül komoly témákat feszeget: terrorizmus, prostitúció, bevándorlás, társadalmi egyenlőtlenségek és korlátok! Szóval, aki egy minőségibb élményre vágyik a műfajban, annak ajánlani tudom! 

Könyvmolyképző, 2021. 736. o. 
Az ​életnek vannak szabályai. És nem állíthatsz be senkihez az éjszaka közepén, és veheted el azt, amiről megbeszéltük, hogy nem a tiéd.”
1973. szeptember 11.
A 11 éves Alejandro Pendra a szobája ablakából nézi, ahogy a katonai puccs lecsap városára, a chilei Santiagóra, elpusztítva a családját és az egész gyerekkorát. Amikor egyedül az Egyesült Államokba érkezik, a városka egyik tekintélyes famíliája fogadja be. Eltűnt szülei miatti súlyos gyásza ellenére kötődni kezd a családhoz, és végül az egyik lányukat, Valerie-t feleségül veszi.
2001. szeptember 11.
Javier Landes a szobája ablakából nézi,ahogy a terrorizmus lecsap New York Cityre . Manhattan egyik legjobban fizetett férfiescortjaként ez a hivatásos szerető sosem volt híján a társaságnak, és csakis önmagához hű. Ám nem sokkal a 9/11 után kinevezik őt árván maradt unokaöccse gyámjává, így gondosan őrzött szívét ki kell tárnia a rég elfojtott fájdalom előtt.
Alex, Valerie és Jav először huszonévesen tapasztalja meg a váratlan vonzalmat, amely mindegyikük számára szokatlan és mindent elsöprő. Amikor a negyvenes éveikben újra találkoznak, nemcsak arra jönnek rá, hogy a köztük lévő kapocs még mindig erős, hanem hogy az élettapasztalataik is furcsa módon hasonlók. Mindhármukat átformálta a saját 9/11-ük, és lezáratlan múltbeli ügyeik mindent megváltoztatnak, amit addig a szerelemről, a hűségről és a barátságról gondoltak.
Három évtizeden átívelő nagyregény, mely feltárja a szexuális vonzalom váratlanságát, a családi kötelékek kialakulását, szakadását és összeforrását. Bemutatja, hogy repíthet a magasba egy zuhanórepülésnek tűnő szerelem.
Romantikus történet, szokatlan változatban. Mély, nyers, őszinte és felkavaró.


3. J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura

Ez az a történet, amelyet minden évben fel tudok sorolni a kedvencek között, amikor újraolvasom. Az első könyvek egyike, amely mondhatni mérföldkő volt a "könyves karrieremben", és elindította a fantasy műfaj iránti rajongásomat. Bár ennél alaposabban kidolgozott univerzummal azóta sem találkoztam. Emellett már igazi kuriózum a kötet, gyorsan a nagybetűs klasszikusok közé emelkedett. 

Európa, 2002. 1512. o. 
A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig – legalábbis terjedelmét tekintve – alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében – vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündék, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak. Különös világ ez az emberfölötti – vagy emberalatti – lényekkel benépesített Középfölde. Anyagi valósága nincs. Baljós, fekete várai, csodás fehér tornyai, fullasztó, sűrű erdei, gyilkos hegyei, sötét mélységei gondoskodnak róla, hogy egy pillanatig ne érezzük magunkat a fogható valóság közegében. Különös, hisz ebben a mesevilágban, ahol oly ékesen virágoznak a lovagi erények, véletlenül sem találkozunk az emelkedett eszményeket hirdető kora középkori lovagvilág fonákjával, az eszmények máza alatt a könyörtelen társadalmi tagozódással, elnyomással, nyomorral, létbizonytalansággal; ebben a külsőre feudálisnak tetsző világban jó is, rossz is vele születik a szereplőkkel, ott rejlik a szívük mélyén; a könyv személytelen szereplője a morál, az pedig kiben-kiben belső parancs.







4. Robert Merle: Állati elmék

Olvastam már Merle-től, tudtam, hogy zseniális író, de ez a kötet ismét lenyűgözött. A kiindulási pont az, hogy néhány tudós megtanítja a delfineket beszélni. A szerző ennek a szituációnak minden aspektusát megvizsgálja a regényben, legyen az az egyén szempontjából karrierépítési, etikai kérdés, mégis meddig képes elmenni, de sorra veszi a politikai, társadalmi, gazdasági... stb. változásokat helyi és globális szinten is. Mindezt rendkívül aprólékosan, az ember szinte elhiszi, hogy valódi tudományos beszámolókat olvas az egyes jelenetek között. Azoknak tudom ajánlani, akiket vonzanak a hasonló témák és érdeklik a fiktív, de részletes elemzések. Nem adja magát könnyen a történet, de megéri! 

Helikon, 2021. 518. o.
Az ember ősidők óta visszaél a háziasított vagy idomított állatok iránta való hűségével, lojalitásával, és céljai érdekében sosem habozott feláldozni négylábú barátait. Amikor az embereknek háborúzni támadt kedvük, mindig magukkal vitték a csataterekre az egész konfliktusból mit sem értő lovakat, málhás öszvéreket és szamarakat vagy éppen a harci kutyákat és elefántokat. A tudomány fejlődésének köszönhetően a múlt században a kutatóknak sikerült "szót érteniük" a legintelligensebb tengeri állatokkal, a delfinekkel is, akik ezért rögtön magukra vonták a hadseregek és a titkosszolgálatok érdeklődését. Robert Merle az elsők között hívta fel a figyelmet ennek veszélyeire 1967-ben megjelent, Állati elmék című regényében, amelynek alapján utóbb nagy sikerű film is készült (A delfin napja, 1973).
Az akár science-fictionnek, akár politikai thrillernek is nevezhető történet főszereplőit, a Sevilla professzor vezette kutatóközpont delfinjeit egy napon a katonai hírszerzés elszállíttatja. Nem sokkal ezután a hírhedt Tonkini-öbölben felrobban az USA Little Rock nevű cirkálója, és az amerikaiak Kínát teszik felelőssé a hajó pusztulásáért. Az egész világ aggódva figyeli a fejleményeket: vajon elkerülhető-e még a III. világháború?





5. Elif Shafak: 10 perc, 38 másodperc

Valahogy korábban nem jutott eszembe Shafak-tól olvasni, végül egy könyvklub hatására került a kezeim közé. Már a kötet címe is beszédes: 10 perc 38 másodperc volt a leghosszabb idő, ami alatt a halál után működött az agy. Ez adja az egész történet koncepcióját, amely alatt megismerjük egy prostituált és különös baráti társaságának történetét. Engem egyáltalán nem botránkoztatott meg a kötet  mint azt sok helyen olvastam. Nincs azért felsőbbrendűségi érzetem, mert különb sors adatott, mint a regény szereplőinek. Maga az ötlet zseniális, ráadás Shafak írásmódja, na meg a fordító választékossága is lenyűgöző. A hasonló regények talán segítik az elfogadást és egymás megértését! Biztosan olvasni fogok még a szerzőtől!

Európa, 2019. 416. o. 
Egy ​perccel a halála után Tequila Leila tudata elkezdett zsibbadni, olyan lassan és fokozatosan, ahogyan a visszahúzódó dagály hullámai csillapodnak. Mivel az agysejtjei nem jutottak vérhez, ekkorra már teljes oxigénhiányos állapot lépett fel. Az agyműködése mégsem állt le teljesen. Legalábbis nem azonnal.

Mert a halál utáni percekben, miközben teste egy szemeteskonténerben hever, Leila elméje sorra előhívja az emlékeket: a fűszeres kecskepörkölt ízét, amivel kisöccse rég várt születését ünnepelték; a fortyogó citromos cukorgyanta látványát, amivel a nők szőrtelenítették a lábukat, míg a férfiak a mecsetbe mentek; a kardamomos kávé illatát, amit egy jóképű egyetemistával osztott meg a bordélyházban, ahol dolgozott. És minden emlék felidézi a barátokat, akikkel élete legfontosabb pillanatait megosztotta – a barátokat, akik most kétségbeesetten próbálják megtalálni őt…
Elif Shafak legújabb regénye a modern Isztambul számkivetettjeit: prostituáltakat, transzvesztitákat, menekülteket, a családon belüli erőszak elől megszökő, napjaikat a becsületgyilkosságtól rettegve élő nőket mutatja be. Ám ebben a sötét, kegyetlen világban, melyben sem együttérzés, sem segítség nem adatik azoknak, akik nem törődnek bele isten, a sors vagy a hatalommal bíró férfiak rendelésébe, mégis van valami remény. A barátság és a szerelem, ha meg nem is váltja a szenvedésekből, de megajándékozza őket azzal a méltósággal és örömmel, ami az életet élhetővé, az embert emberré teszi.




6. Moskát Anita: A hazugság tézisei

Az Irha és bőr után alig vártam a szerző következő kötetét, a regénye után a novelláiban sem csalódtam. Kellően fantáziadús, ám a maga módján mégis realista, néhol morbid történetek. Nem tudnék belőle egy kedvencet választani, mindegyik zseniális. Az ötletek eredetiek, a kivitelezés hibátlan! Moskát Anitától lehet tanulni, csodálom a fantáziáját és a tehetségét! Eddig egy kötetét kivéve mindet olvastam, a Horgonyhely-et még talonban tartom, ne kelljen olyan sokat várni a következő történetre!

Gabo, 2022, 392 .o. 
Mi történik, ha belenézel a fekete monitorba? Hogyan őrzik meg a hátországban maradó családtagjaikat a háborúba vonuló katonák? Milyen, ha a halott apa tudata az okosház rendszerébe költözik? Hazugságokból felépülő életek és világok jelennek meg ebben a novelláskötetben: fizikai törvényeket szerződésekkel manipuláló jogászok, fénylő istengyereket váró leányanyák, áldozatot követelő tavak és hazugságokból városokat emelő építészek. Moskát Anita olyan, mint a kötet kisregényének szerződéskötője: pontosan ismeri a valóságot, hogy aztán a paraméterek átírásával új valóságokat hozzon létre. Első regénye 2014-ben jelent meg, és az eltelt évek alatt a magyar fantasztikus irodalom egyik legeredetibb és legizgalmasabb írójává vált. A Horgonyhely, majd a Zsoldos Péter-díjat nyert Irha és bőr c. regényei mellett számos novellája jelent meg antológiákban, zsáner- és szépirodalmi magazinokban. A hazugság tézisei ezek legjobbjaiból és új írásokból válogat.







7. Maurice Druon: Az elátkozott királyok sorozat

Szeretem a történelmi regényeket, Maurice Druon sorozatát vagy 90 %-os kedvezménnyel szereztem be. Évek óta a polcomon állt, de kár volt vele eddig várni! Mesterien dolgozza össze a fiktív és valós elemeket a regényfolyamban, melynek központi témája a francia Capeting-dinasztia bukása. A történelmi adathalmaz ellenére rendkívül olvasmányos, a mellékszálak pedig pluszban színesítik a cselekményt. Ugyan a hetedik könyvre kissé elfárad a történet, de mindenképpen az egyik legjobb, amit a korszakról olvastam. A történelem kedvelőinek "kötelező" olvasmány!

Partvonal, 2013.
A világszerte ismert Maurice Druon hétkötetes történelmi regénysorozata a 14. századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót.

A sorozat első darabja Szép Fülöp uralkodásának utolsó korszakát dolgozza fel lebilincselő történelmi hitelességgel. A hideg és kegyetlen uralkodó szeme előtt egyetlen cél lebegett: az egységes Franciaország megteremtése. Miközben a Vaskirály az ellenfeleivel küzd a csatamezőkön, megismerhetjük az udvari életet, annak minden ragyogásával és intrikájával együtt. Szerelem, ármánykodás, sorozatos házasságtörések és diplomáciai cselszövések teszik még izgalmasabbá a valós történelmi alapokon nyugvó regényt.
Amikor Szép Fülöp meghal, a trónon legidősebb fia, X. Lajos követi. Hogyan alakul az új király és Franciaország sorsa? Erre már a sorozat következő része adja meg a választ.






8. John Williams: Augustus 

Nos, nagyon nem kell elemeznem, miről szól a kötet. Az utóbbi időben elkapott az ókori római történelem iránti rajongás. Augustus figyelemre méltó egyéniség lehetett, amit a szerző maximálisan megpróbált bemutatni. Sok tekintetben a könyv egy levélregény, amely Augustus családja, barátai, alattvalói, ellenségei között zajló levélváltásokat tartalmazza. Így először mások szemén keresztül ismerjük meg ezt a kivételes uralkodót. Figyelemreméltó, hogy a szerző külön részt szentelt a női szemszögnek is. Az utolsó fejezetben Augustusnak jegyzeteibe kapunk betekintést. Lehetett volna ez egy egyszerű életrajzi regény, valószínű Williams tehetsége miatt úgy is hatásos lett volna, de ebben a formában egyszerűen zseniális.

Park, 2022. 296. o. 
John ​Williams utolsó regénye 1973-ban megkapta a Nemzeti Könyvdíjat. Mintha maga a szerző is tudta volna, hogy az Augustus lesz a hattyúdala, papírra vetette benne mindazt, amit a világról, az életről, a művészetről és a politikáról gondolt. Így született meg minden idők egyik legvarázslatosabb történelmi regénye.

Nagybátyja, Julius Caesar brutális meggyilkolása után Octavius, a félénk és tanulni vágyó tizenkilenc éves ifjú hirtelen rádöbben, hogy ő a mérhetetlen római hatalom örököse. Az a sors vár rá, hogy ádáz pártcsatározások, véres háborúk és családi viszályok közepette átalakítsa a birodalmat, és a nyugati világ legnagyobb uralkodójává váljon: Caesar Augustusszá, az első római császárrá.

John Williams levelekből, naplórészletekből és feljegyzésekből álló, gyönyörűen komponált regényét olvasva az az érzésünk, hogy ott sétálunk az ókori Róma utcáin, a Forumon, és izgulunk egy-egy több nézőpontból bemutatott ármány kimenetelén, költőkkel, politikusokkal és széplányokkal járunk lakomákra, ámulattal figyeljük, hogyan befolyásolja a szerelmet, a barátságot, a családi kapcsolatokat a politika, a mindenek elé helyezett, kíméletlen államérdek.

John Williams (1922-1994) amerikai író, költő. Denverben tanult, majd tanított irodalmat. Főbb művei: Nothing but the Night (1948), Butchers Crossing (1960) és a Stoner (1965).




9. John Williams: Stoner

…zseniális. Ugyanezzel folytathatom a gondolatmenetet. Nálam ritka, hogy egy szerző két különböző műve közül ne tudjak választani. Pedig ez az Augustus ellentéte is lehetne, egyszerű, prózában megírt életrajz, amely egy irodalomprofesszor szürke hétköznapjaiba enged bepillantást. Meglehetősen szkeptikus voltam, miként lehet ezt érdekfeszítően megírni. Nos, John Williamsnek sikerült. Nem tudom megmagyarázni, miért, mert valóban hétköznapi történet, hétköznapi szereplőkkel, de (valószínűleg) az írói stílus miatt nehéz volt letenni a kötetet. Nagyon tudom ajánlani mindenkinek! 

Park, 2022. 356. o. 
„Mr. ​Stoner, ön csak egy kitalált alak, de mi tudjuk, hogy létezik. Bennünk él, néha mi is szeretnénk ilyenek lenni.”
Somos Ákos, WMN

A Stoner eredetileg 1965-ben jelent meg, és nagyjából visszhangtalan maradt. Ötven év elteltével fedezték fel újra és nyerte el méltó helyét az irodalmi kánonban világszerte. Magyarországra 2015-ben jutott el, azóta már másik két regénye, a Butcher's Crossing (1960) és az Augustus (1972) – melyért elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat – is megjelent a Park Könyvkiadónál.

William Stoner tizenkilenc évesen beiratkozik a Missouri Egyetem agrártudományi karára. Később tanár lesz ugyanott. Rosszul nősül. Csendes, észrevétlen életet él, és halála után ritkán jut eszébe kollégáinak.

A Stoner univerzális értékű történetet tár elénk: őszintén, részvéttel, átható erővel. Az ember konfliktusairól, kudarcairól és diadalairól mesél, a szürke hétköznapokról, amelyeket nem szokott megörökíteni a történetírás. Az egyedi élet jelentőségének állít emléket. Páratlan olvasmány, dicshimnusza az irodalom erejének, olyan regény, amelynek minden mondatát élvezni kell.






Nektek mi volt a legemlékezetesebb olvasmány a tavalyi évben? 


Megtalálhattok a Facebookon, a blog oldalán és a csoportjában, a Libellum Kávézóban is, ahol minden könyvkedvelőt szívesen látok! De elérhető vagyok az Instagramon, és a Molyon szintén.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése