2022. kedvenc könyvei - Ismeretterjesztő könyvek

Annyi könyvet sikerült összeszednem, hogy inkább nem egyben ömlesztem rátok az elmúlt év kedvenc olvasmányait, hanem ketté bontottam. Most azokat az ismeretterjesztő könyveket listáztam nektek, amelyeket érdekesnek és hasznosnak találtam!  A könyvek olvasási sorrendben szerepelnek! 

 

1. Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig

Azt hiszem, ez volt az utolsó kötet, amiről hosszabb elemzés született a blogon. Nagyon hasznos és szemléletformáló olvasmány, amit érdemes többször leemelni a polcról. Egyébként a szerző egy katolikus pap és egyben mentálhigiénés szakértő. Kezdetben tartottam tőle, hogy tele lesz a hittel kapcsolatos tézisekkel, de egyáltalán nem. Az ilyen irányú példák csak a mondandóját alátámasztandó gondolatokként jelentek meg, így még egy ateistának is emészthető a dolog. A szorongás, mint olyan, sokak életét befolyásolja kisebb-nagyobb mértékben. A kötet erre nem nyújt megoldást, nyilván, egy pszichológus segítségét sem váltja ki, de talán jó iránytű lehet a változás felé vezető úton! 

Kulcslyuk, 2012. 478. o.

A ​szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre.

Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is.

Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, és elviselni vereségeinket. Az önbecsülés által tisztelhetjük magunkat akkor is, ha gyöngének bizonyultunk. Szilárdságot biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha valaki nem fogad el minket. Az önbecsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások értékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk.

Ráadásul az önbecsülés sok pénzt takarít meg nekünk, hiszen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül, birtoklás révén bizonygassuk magunk előtt is, hogy érünk valamit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, akire számíthatunk, aki együttérzéssel fordul felénk – mi magunk. Az önbecsülés sok szorongástól és aggodalomtól szabadít meg, gyógyítja a sebeinket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten éljünk. Segít, hogy szembenézzünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is.

Az önbecsülés föltárja, hogy a szívünk mélyén lakik bennünk valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk.

2. Anne Applebaum: Vörös éhínség

Nem egy vidám könyv, viszont annál emlékezetesebb! A szerző rendkívül olvasmányosan mutatja be Ukrajna és Oroszország viszonyát történelmi távlatban. Leginkább a holodomorra (népirtás éheztetéssel, ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni) és az ahhoz vezető okokra kihegyezve. Részletes és alapos írás, kellő forrásanyaggal alátámasztva. Nem akar a mai viszonyokra reflektálni, de elég gondolkodnivalót ad minden tekintetben. A 20. század történetét kedvelőknek kifejezetten ajánlom.

Európa, 2020. 512. o. 

Valósághű ​beszámoló Sztálin napjainkig ható, kegyetlen tervéről, mely több millió ember életébe került. Sztálin 1929-ben hirdette meg a mezőgazdaság – hatásait tekintve egy második szovjet forradalommal felérő – kollektivizációját, amely parasztok millióit kényszerítette, hogy a földjükről lemondva belépjenek a kolhozokba.

Az eredmény katasztrofális éhínség volt, amely a legtöbb halálos áldozatot követelte az európai történelemben. 1931 és 1933 között legalább ötmillió ember halt meg a Szovjetunióban. A szovjet állam azonban segítségnyújtás helyett arra használta a katasztrófát, hogy megszabaduljon egy politikai problémától. Anne Applebaum a Vörös éhínség-ben azt állítja, hogy az áldozatok közül több mint hárommillió ukrán volt, akik nem egy rossz politika véletlenszerű áldozataiként vesztek oda, hanem azért, mert az állam tudatosan pusztulásra ítélte őket. A szerző bizonyítékokkal szolgál egy régóta fennálló gyanúra: miután Ukrajnában a szovjethatalmat lázadások sora tette ingataggá, Sztálin úgy döntött, hogy elpusztítja az ukrán parasztságot. Az állam lezárta a köztársaság határait, és elkobzott minden hozzáférhető élelmiszert. Gyorsan bekövetkezett az éhínség, és az emberek megettek bármit: füvet, fakérget, kutyákat, elhullott állatokat. Némelykor egymást ölték, hogy élelemhez jussanak. Applebaum műve lebilincselő olvasmány; felidézi a huszadik század legsúlyosabb bűncselekményeinek egyikét, és bemutatja, miképpen jelenthet ismét fenyegetést, immár a huszonegyedik század politikai rendjére. A könyv letaglózó erővel, precízen írja le az iszonyatot, amelyben a rendkívüli gonoszságot túlélni igyekvő embereknek részük volt.

3. Krékó Péter: Tömegparanoia 2.0

Kifejezetten meglepett ez a kötet, nem gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog. A szerző társadalomtudományi, pszichológiai szempontok alapján közelíti meg az álhírek és az összeesküvések világát. Minden szemrehányás és kioktatás nélkül felvázolja, miként tudják az embereket manipulálni, és nincs olyan, aki valamennyire nem fut zátonyra ezekkel a dolgokkal. Mindezt pedig a tanulással, a több forrásból való tájékozódással lehet ellensúlyozni. (Mondjuk valakinek hasztalan…) Egyébként bemutatja a Magyarországon népszerű teóriákat, és érvekkel alátámasztva cáfolja meg őket. Ajánlani tudom mindenkinek, szerintem méltatlanul kevés figyelmet kapott ez a könyv!

Athenaeum, 2021. 304. o. 

Miért ​dőlünk be az álhíreknek és összeesküvés-elméleteknek? Miért hisszük azt, hogy mindig csak mások dőlnek be az álhíreknek, és mi sohasem? Milyen társadalmi reflexek és folyamatok hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Hogyan próbálják a dezinformációs piac legbefolyásosabb szereplői – köztük politikusok, nagyhatalmak, kattintásvadász oldalak, vagy akár hírességek és nagyvállalatok – kiaknázni félelmeinket, gyűlöletünket, reményeinket, elfogultságainkat? Hogyan tesz fogékonnyá bennünket a törzsi gondolkodás a dezinformációra mint törzsi mítoszra? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az úgynevezett „igazságon túli” kommunikációs gyakorlat? Hogyan lehet(ne) védekezni a hamis információkkal való agymosás ellen? Miért és kiktől terjedtek az álhírek a koronavírus idején?

Miközben a dezinformáció egyre inkább eluralja a politikai közbeszédet és a Facebook-falunkat, alig található a témában magyarul elérhető irodalom. Magyarországon Krekó Péter hiánypótló könyve volt az, amely 2018-ban tudományos mélységgel és igényességgel először összegezte az összeesküvés-elméleteket és álhíreket. A kötet – építve a szerző kutatásaira, doktori disszertációjára és habilitációs előadására – tudományos ismeretterjesztő módon mutatja be az összeesküvés-elméletek és álhírek társadalomlélektani és politikai működésmódját. Az új tudományos eredményekkel és tényekkel bővített, átdolgozott kiadás a koronavírus-járványnak és a modern „törzsi” mítoszoknak is szentel egy-egy fejezetet.

4. Richard Shepherd: Holtak vallatója

Mindig érdekelt az igazságügyi orvosszakértők világa, laikusként persze csak azt látom, milyen kulcsfontosságú szerepet játszanak egy nyomozás sikerességében. Talán emiatt keltette fel a figyelmemet ez a memoár, amelyet egy híres, angol patológus írt. De nem csak a szakmájába, és néhány hírhedt esetébe enged bepillantást, hanem abba is, milyen hatással volt mindez a magánéletére. Számos kritikus gondolata és meglátása van a rendszer és a társadalom működéséről, ez kívülállóként rendkívül érdekfeszítő, pláne, hogy Nagy-Britanniában tevékenykedik a szerző. Szerintem bárkinek érdekes lehet, akit kicsit is vonz az igazságügyi orvostan!

Helikon, 2021. 380. o. 

Dr. Richard Shepherd, a nagyszerű igazságügyi patológus több mint 23000 boncolást végzett. A maga módján detektív, furcsa, gyakran megmagyarázhatatlannak látszó halálesetek rejtélyeit kell megoldania…

Az igazságot kutatva sorozatgyilkosokat buktatott le, természeti katasztrófák következményeit vizsgálta, „tökéletes gyilkosságokról” rántotta le a leplet, szokatlan vagy valószínűtlen balesetek körülményeit derítette fel. Az általa szolgáltatott bizonyítékok gyilkosokat juttattak rács mögé, ártatlanok szabadságát adták vissza, kézenfekvőnek tűnő megoldási kísérleteket döntöttek romba. Tette mindezt nem kis személyes áldozatok árán.

A Holtak vallatója nem pusztán a számára legtöbb vívódást okozó holttestekről és esetekről szóló beszámolók gyűjteménye; azt is bemutatja, milyen egy élet, amelynek minden pillanatában jelen van a halál.

5. David Grann: Megfojtott virágok

Az kötet az FBI létrejöttéhez vezető ügycsoportot göngyölíti fel. Magát az ügynökséget szerintem még a 21. században is egyfajta misztikum lengi körül, elég csak a popkultúrát szemügyre venni. Nos, ez a kötet meglehetősen kiábrándító, kétlem, hogy az ország büszke lenne erre a történelmi mementóra. Egyébként a szerző rendkívüli empátiával közelítette meg a témát, jó néhány emberrel felvette a kapcsolatot, aki ezt kutatta. Aránylag kronológiai sorrendben halad, nagyon alapos, dokumentarista stílusban megírt kötet. Rengeteg fotó, és korabeli újságcikk is helyet kapott a lapokon. Szörnyű, de egyben lebilincselő bűncselekmény-sorozatot mutat be, így elsősorban azoknak ajánlom, akiket érdekelnek a hasonló témák!

Bookline Könyvek, 2019, 358. o. 

National ​Book Award jelölés

A kötet alapján Martin Scorsese forgat filmet Leonardo DiCaprióval a főszerepben

Amikor az 1920-as években kiderült, hogy az oklahomai oszázs indiántörzs „művelésre alkalmatlannak” nyilvánított földje alatt az Egyesült Államok legnagyobb olajkészlete húzódik, a törzs tagjai hirtelen a világ leggazdagabb embereivé váltak. Kalandorok és vállalkozók sokasága lepte el a vidéket, hogy a korabeli sajtót idézve a „rézbőrű milliárdosoktól” bérbe vett földeken meggazdagodjon.

Ám egyszer csak valami egészen hátborzongató történt.

A törzs tagjait egymás után meggyilkolták – volt, akit megmérgeztek vagy lelőttek, mást a vonat elé löktek. És azok is meghaltak, akik kérdéseket tettek fel vagy nyomozni próbáltak a rejtélyes halálesetekben.

David Grann hosszú éveken át kutatott levéltárakban és nyomozott a helyszínen, hogy megismerje az amerikai bűnüldözés legsötétebb fejezetét, amely összefonódott az FBI megszületésével is. A nyomozóiroda első jelentős gyilkossági ügyében a fiatal és ambiciózus új igazgató, J. Edgar Hoover a legújabb technológiától kezdve a fedett ügynökökön át mindent bevetett, hogy sikert tudjon felmutatni, és ezzel igazolja az FBI létét.

A nyomozás során felszínre került bűnök még a legedzettebb ügynökök gyomrát is megfeküdték.

6. Garri Kaszparov: Közeleg a tél

Ugyan nem volt egy százszázalékos olvasmány, de feltétlenül meg akartam említeni. A szerző, Kaszparov, korábban híres sakkjátékos volt, később pedig politikai aktivista Oroszországban. Nos, nem sokáig, mert a rendszer miatt kénytelen volt az USA-ba emigrálni. Ez a kötet Oroszország utóbbi évtizedeinek politikatörténete, ami sok minden rávilágít a mostani háborúval kapcsolatban is. (Amúgy a 2014-es események már szerepelnek benne!). Kissé ugyan száraz olvasmány, de akit érdekel a téma, lebilincselőnek fogja találni. A legjobban az a rész fogott meg, amelyik részletesen elmagyarázza a gazdasági szankciók működését és hatásait. Rengeteg embernek a kezébe nyomnám, ha tehetném. Szintén egy olyan ismeretterjesztő kötet, ami több figyelmet érdemelne!

HVG Könyvek, 2015. 272. o. 

Szubjektív ​vádirat a Putyin-rezsimről.

Vajon Vlagyimir Putyin Oroszországa demokrácia, vagy olyan diktatúra, amely nemzetközi fenyegetést jelent a Nyugatra?

Garri Kaszparov, a sakknagymesterből lett ellenzéki politikus szerint a Szovjetunió összeomlása nem vég-, csupán fordulópont volt, és Oroszország az elmúlt huszonöt évben visszacsúszott a diktatúrába. Putyin KGB-s múltja és erős katonai támogatottsága révén felszámolja a demokratikus intézményeket, míg az őt körülvevő oligarchákat óriási hatalomhoz és vagyonhoz segíti hozzá. Totalitárius ambíciói sokkal erősebbek, mint a reformok iránti vágya: miközben könyörtelen harcot folytat a független sajtó ellen, az elnyomás és korrupció a kormányzás mindennapi eszközeivé váltak.

A liberális demokráciák sem lehetnek biztonságban: szankciókat sürgetnek, amikor Oroszország erővel gyakorolja hatalmát a szomszédjai felett (mint legutóbb Ukrajna megszállásakor), ám Moszkva azzal fenyegetőzik, hogy elzárja azokat a vezetékeket, amelyek Európai kőolaj- és földgázfelhasználásának egyharmadát adják. Kaszparov világklasszis intelligenciája, sziklaszilárd hite és egy új hidegháborúval kapcsolatos aggályai e kiáltványában a közös cselekvésre ösztönöznek, hogy időben és közösen reagáljunk a demokrácia ellenségeinek tetteire.

Nektek melyik volt a legemlékezetesebb ismeretterjesztő olvasmányotok a tavalyi évben? 

Megtalálhattok a Facebookon, a blog oldalán és a csoportjában, a Libellum Kávézóban is, ahol minden könyvkedvelőt szívesen látok! De elérhető vagyok az Instagramon, és a Molyon szintén.