Könyvek a Friderikusz Podcast könyvajánló rovatából 1.

Az idei évem nagy felfedezettje a Youtube-on kétséget kizáróan Friderikusz Sándor műsora volt. Igazán figyelemreméltó és érdekes embereket szólaltat meg, széles spektrumot lefedve. Meglepődve láttam, hogy a vendégei nagy része könyveket is ajánl, mégpedig a "Könyvek, amik leginább hatottak rám" rovatban. Természetesen, mint könyves bloggert, ez a része érdekel talán a legjobban, így most sorra veszem ezeket. A videók linkjét eléritek, ha az illető nevére kattintotok, én magukat a könyveket szedtem össze, és azt, hogy mire számítok elöljáróban velük kapcsolatban! (Az első 6 videó kötetei találhatók ebben a bejegyzésben!).

 Rab Árpád, jövő- és trendkutató 

1. Isaac Asimov: Az Alapítvány trilógia 

Egyáltalán nem vagyok nagy sci-fi olvasó, ha olvastam is, általában kevert zsánerű regényeket, vagy éppen az egyik alfaját, mondjuk a disztópiát. Természetesen, már hallottam erről a regényről, hiszen ez a műfaj egyik nagy klasszikusa. Előzetesen inkább egy érdekes, mint izgalmas trilógiára számítok, de majd meglátjuk! 

Gabo, 2010. 570. oldal

Isaac Asimov világhírű science fiction regénytrilógiája azt kutatja, befolyásolható, irányítható-e a matematikai módszerekkel megjósolt, kiszámított jövő?

Összeomlik-e a Galaktikus Birodalom, vagy sikerül megvalósítani azt a gigantikus tervet, amelyet Hari Seldon, a pszichohistória nagy tudósa dolgozott ki két Alapítvány létrehozásával? Az Első Alapítvány tudós tagjai elsősorban technikai eszközök birtokában próbálnak úrrá lenni a Galaxis felett és valóra váltani Seldon tervét. Egy előre nem látott probléma, az Öszvér felbukkanása meghiúsítaná az egész vállalkozást, ha nem létezne a Második Alapítvány, amely tökéletesen elrejtve és csak kevesek által ismert módszerekkel küzd a tervért.

Ezer év izgalmas és döntő fordulatait sűríti történelmi regénnyé az Alapítvány-trilógia, a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikus alkotása.

2. Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok

Az utóbbi időben kezdek ismét rákattanni a történelmi, ismeretterjesztő kötetekre, főleg amelyek egy egészen más perspektívából tekintenek rá bizonyos korszakokra. Ennek a könyvnek szerintem az alcíme már nem is lehetne beszédesebb: Egy XVI. századi molnár világképe. Valószínűleg nem egy tipikus, száraz iromány lesz! 

Európa, 2011, 482 oldal

A sajt és a kukacok egy inkvizíciós peranyag nyomán készült, egy friuli molnár, bizonyos Menocchio vallomásai, elszólásai, kocsmai bölcselkedése, levelei alapján.

Carlo Ginzburg annak jár utána, hogy honnan származhattak ezek az elegyes nézetek. Aprólékosan összehasonlítja a molnár kijelentéseit a reformáció az idő tájt terjedő hittételeivel. Sorra veszi Menocchio – az inkvizíció által precízen dokumentált – olvasmányait, egybeveti őket Menocchio megfogalmazásaival. Rávilágít, hogy a könyvnyomtatás elterjedésével igen távoli eszmék is „elszivároghattak” egy kis friuli falu kocsmájába.

A mű megjelenése idején Ginzburg történetírói módszerének kettős újdonsága abban állt, hogy egyrészt a történelmi fejlődést meghatározó uralkodó osztályok és intézményeik helyett az „alárendeltek”, a falusi kisemberek életét kutatta, másrészt a széles körből összegyűjtött adattömeget feldolgozó „makro”-vizsgálat helyett egyetlen ember életszemléletének, sorsának, környezetének a rekonstrukciójára törekedett. A molnár vélekedését a magas kultúra megnyilvánulásainak kijáró figyelemmel, filológusi, vallástörténeti hozzáértéssel elemzi, és közben társadalomtörténeti képet is ad. A részletek „sűrű leírásával” próbál általános érvényű kijelentéseket tenni. Ez a módszer a nyolcvanas évek elején „mikrotörténelem” néven vonult be a szakmai köztudatba. Alapjait kétségkívül Carlo Ginzburg vetette meg, aki ezzel a fiatalkori remekművével elfoglalta helyét a történetírás klasszikusai között.

Csányi Vilmos, etológus, író

1. Francz Werfel: A meg nem születettek csillaga

Talán az összes kötet közül ehhez állok a leginkább tanácstalanul. A sci-fi irodalomba van besorolva, de szerintem ez jóval több lesz annál. Kiváltképp a fülszövegben fellelhető idézet utal erre... 

Szent István Társulat, 1992. 674. oldal

A ​meg nem születettek csillaga 1946-ban, a Bermann-Fischer Kiadónál jelent meg Stockholmban; a magyar kiadás egy évvel később, a Nova Intézet kiadásában. A könyv több részletben készült. Első részét 1943 tavaszán, a második részét 1944 őszén, a harmadikat pedig 1945 tavaszán írta meg a szerző. A regény sci-fi, a 112325. évbe repít bennünket.

„Csak két úton lehet valaki a jövő történésze: a tudományos következtetés és az álommagyarázás vagy jóslás útján…Az álommagyarázásnak és jóslásnak az a felbecsülhetetlen előnye, hogy ősrégi gyakorlat áll mögöttük” – mondja a szerző. Végigjárja a civilizált, elembertelenedett világot, majd sikerül kijutnia a civilizáció nélküli világba. Itt találkozik a főpüspökkel, akivel párbeszédet folytat.

– Ön azt mondta, hogy a világ most és itt százezer évvel gonoszabb, bűnösebb, azaz Istentől eltávolodottabb, mint az én koromban…

– Igazán ezt mondtam?

– Ezt mondta…

– Akkor csak féligazságot mondtam.

– Egy főpüspök nem mondhat féligazságot.

– De előfordulhat, hogy …néha csak a felét mondja az igazságnak.

– És mi a másik fele?

– Az igazság másik fele nagyon egyszerű, fiam. Az idő folyamán nemcsak eltávolodunk Istentől, hanem közeledünk is Istenhez, hiszen mozgásunk messzebb visz minden dolgok kezdetétől és közelebb visz minden dolgok végéhez…"

Werfel Amerikában fejezi be regényét. A háborúnak vége. Levonja a nagy tanulságot: A gonosz is – ha akaratlanul is – Isten terveit szolgálja.

Babarczy Eszter, egyetemi oktató, író

1. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek 

Az összes kötet közül, ez az egy, ami már itt várakozik a polcomon. Régóta terveztem már kézbe venni valamit Dosztojevszkij-től, a fülszöveg alapján egyáltalán nem számítok egy könnyen olvasható regényre. Bár az orosz szerzőket amúgy sem szokták soha ebbe a kategóriába sorolni. De majd megöl a kíváncsiság, ami lehet stílszerű, ha már egy bűntény is felmerül a cselekményben... 

Európa, 1977. 1012 oldal

Akárcsak a Bűn és bűnhődés vagy az Ördögök: Dosztojevszkij e legérettebb – s egész életművét betetőző – alkotása is egy valóságos bűntény elemeiből nőtt irodalmi remekké. Jellemeiben, történésében, filozófiájában mintegy összegeződik az író teljes élettapasztalata; a páratlan pszichológiai hitelességgel motivált bűnügyi történet kibontása során Dosztojevszkij bölcseleti és művészi nézeteinek végső szintézisét fogalmazza meg. A Karamazov család tagjai: az apa és fiai az erjedő, felbomló múlt századi orosz társadalom sorsának hordozói. „A régi, a vad, a féktelen Oroszország elpusztítja önmagát – írja a mű alapeszméjéről Sőtér István –, de felnő egy új nemzedék, mely a jóság, a szeretet, az emberiesség jegyében él majd, s begyógyítja a Karamazovok ütötte sebeket.”

Varga Attila "Sixx", TV kritikus

1. James Ellroy: Amerikai tabló (Underworld USA trilógia 1.)

Az egyetlen szerző a felsoroltak közül, akitől olvastam már valamit. Nos, nem volt túl szerencsés találkozás a Gyilkos az úton. Kifejezetten kedvelem a beteg könyveket, de az nyomasztóan unalmas volt. Ellentétben ez sokkal ígéretesebbnek tűnik, talán fellebbenti a fátylat egy olyan korszakról, amit véleményem szerint utólag is túlidealizálunk. 

Az Amerikai tablóban bűnözők, korrupt rendőrök és még korruptabb politikusok alakítják a történelmet, és az erő, amely mozgatja őket: a pénz, a szex és a hatalom. Hátborzongatóan ismerős a magyar olvasóknak. Ez a könyv a színfalak mögül mutatja meg John. F. Kennedy megválasztásának és meggyilkolásának, a kubai partraszállási kísérletnek, Bobby Kennedy maffiaellenes szélmalomharcának, a polgárjogi mozgalom kezdeteinek látképét. Akit nem lehet megvenni, azt megölik, akit nem tudnak megölni, azt megzsarolják. Ez egy kegyetlenül jó könyv. Nem odamondó, leleplező zsurnalisztika, hanem igazi, izgalmas regény, remekül megformált jellemekkel és az utolsó pillanatig feszültséggel.

Buda Péter, nemzetbiztonsági elemző

1. Gion Nándor: Latroknak is játszott (1-4.)

Ennél az ajánlásnál éreztem leginkább, hogy a regény(folyam) valóban a "kisemberre" koncentrál, és arra, milyen hatással vannak az ő életükre a történelem viharai. Valószínűleg egy rendkívül elgondolkodtató regénnyel lesz dolgom. 

Noran, 2007. 924. oldal

1898-ban indul Gion Nándor regényfolyamának cselekménye és a kiláncszázötvenes években fejeződik be. Családregény, faluregény, kisebbségi regény, (anti)hősregény. Helyszíne a többnemzetiségű bácskai Szenttamás, az író szülőfaluja, mely egy század alatt öt impériumváltás élt meg - ebből négyet érint a regényfolyam -, miközben lakói ki sem mozdulnak a faluból.

2. Christopher Clark: Alvajárók

Ez a kötet nálam egy elég nagy hézagot fog kitölteni, ugyanis az I. Világháborúval kapcsolatos ismereteim nagyon elavultak. Azt pedig már fentebb is említettem, hogy mindig is érdekelt, ha a történetírók teljesen más perspektívából közelítenek meg egy-egy eseményt. 

„Az ​1914-ben egymással szemben álló felek alvajárók voltak: néztek, de nem láttak, álmokat kergettek, de nem ismerték fel annak az iszonyatnak a valóságosságát, amit a világra szabadítottak.”Christopher Clark  A neves cambridgei történészprofesszor új szemszögből vizsgálja a 20. század első nagy világégését: háborús konfliktusok és részletes eseménytörténet helyett azokra a bonyolult történésekre és viszonyokra összpontosít, amelyek a háborút legkevésbé sem áhító, döntéshelyzetben lévő politikusokat a brutális összecsapáshoz vezették. Az eseményeket lépésről lépésre izgalmas fordulatokban elénk táró elbeszélésből, amelynek helyszínei többek közt Bécs, Berlin, Szentpétervár, London és Belgrád már már filmszerűen váltakoznak, megtudhatjuk, milyen kölcsönös félreértések, akaratlan jelzések és félelemmé erősödő gyanakvások vezettek ahhoz, hogy a meglévő feszültségekből világháború robbant ki. Az Alvajárókat a The New York Times Book Review 2013-ban az év legjobb 10 könyve közé választotta. A cambridge-i történész könyve újból vitára bocsátja a kérdést, hogy kit terhel a felelősség az első világháború kirobbantásáért. Lehet, hogy meg kell változtatnunk azt a felfogást, miszerint a fő felelősök a németek voltak? Die Zeit

Szabó Csaba, kutatóorvos 

1. Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom

Bevallom, a szerzőre mindig "csak" a C-vitamin felfedezőjére gondoltam, fogalmam sem volt, hogy hasonló írások is kikerültek a keze közül. Így 60 év távlatából kíváncsi vagyok, hogy mennyire lehet aktuális ez az írás a mostani korszakra nézve. Szerintem az "őrült majom" jelző már kevés lesz... 

Magvető, 1989. 106. oldal

Képes lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik – úgy látszik – gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?” Szent-Györgyi Albert 1970-ben tette föl ezt a kérdést, amikor a vietnami háború állt a nemzetközi érdeklődés középpontjában, és álmodni sem mertünk a tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről, a világhatalmak közeledéséről. A Nobel-díjas tudós azonban ezt óhajtotta, ebben látta az emberiség számára lehetséges egyetlen kiutat a teljes pusztulással fenyegető válságból. „Az őrült majom”, ez a kristálytiszta logikával, mélységes humánummal és aggodalommal megfogalmazott békeszózat először jelenik meg teljes egészében magyar nyelven. Szerzője a fiataloknak szánta, mert bennük látta azt az erőt, amely képes lesz megjavítani az elromlott világot, ám az örökifjú tudós örök érvényű gondolatai mindazokhoz szólnak, akik a pusztulás helyett a békére szavaznak.

2. Ralph W. Moss: Szent-Györgyi Albert

Ez volt az első könyvajánló, ahol a kötetek kapcsolódtak is egymáshoz. Nem nehéz kitalálni, hogy egy életrajzról van szó. Ami szintén hiánypótló olvasmány lesz számomra, mert szégyen, nem szégyen, nem sokat tudok Szent-Györgyi Albertről. 

Typotex, 2012. 342. oldal

Szent-Györgyi ​Albert 75 kapta meg Nobel-díját

„Ralph Moss fantasztikusan sokszínű életrajzot írt Szent-Györgyi Albertről. A könyv Szent-Györgyi életpályájának három aspektusát meséli el: életének történelmi hátterét, melyben a huszadik század legdrámaibb eseményei közül is szerepel néhány; a tudós fausti küzdelmét, hogy megfejtse az élet titkát; valamint Szent-Györgyi konfliktusait a tudományos élet irányítóival. A könyv több kötelező tiszteletadásnál; olyan dokumentum, amely a közelmúlt történelmének legjellemzőbb vonásait is megrajzolja.”

(Ilya Prigogine, Kémiai Nobel-díjas, 1977)

„Ezt az életrajzot az ember úgy olvassa, mint egy regényt, mert Szent-Györgyi élete valóban olyan volt, mint egy regény. Akármerre járt legendák születtek róla, és semmit sem élvezett annyira, mint saját magáról szóló legendákat mesélni. Életében két dolgot azonban végtelenül komolyan vett és csinált: a tudományt és a politikát. […]

Egykor elnéztem, ahogy épp napnyugta előtt ment az úton, hogy vacsorára halat fogjon, majd kicsit később, ahogy visszafelé ballagott annyi csíkos hallal, amennyire szükség volt este. ’Szeretek nagy horoggal horgászni,’ mondta, és egyaránt gondolt a horgászatra és a tudományra is. Ez a könyv egy olyan emberről szól, aki mindig nagy horoggal horgászott, és néhány nagy halat valóban kifogott."

(George Wald, Orvosi Nobel-díjas, 1967)

Ralph W. Moss szakterülete a rákkutatás valamint az alternatív medicina. Tagja az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetein belül működő Alternatív Medicina Program tanácsadó testületének.

A lista forrása a Friderikusz Podcast könyvajánló rovata! 

Itt pedig elértek egy Molyos listát, ahol szerepelnek a könyvek! 

Megtalálhattok a Facebookon, a blog oldalán és a csoportjában, a Libellum Kávézóban is, ahol minden könyvkedvelőt szívesen látok! De elérhető vagyok az Instagramon, és a Molyon szintén. Nemrég indult két kihívásom, az "Olvass plusz 1 órát!" és a "Fogadj örökbe egy írót!", és belevágtam a valószínűleg több évig elhúzódó Plakátprojektbe, ha van kedvetek, csatlakozzatok!