Azt hiszem, elérkeztem ahhoz az időszakhoz, amit az előző összefoglalóban "beígértem". Elkezdtem az egyetemi beadandók tömkelegét, így kevesebb a tartalom, de azért igyekszem időt szakítani mindenre.
Nos, a héten már csökkent az olvasásra fordított időm. Mivel körülbelül három napig a szakirodalmat bújtam az interneten, nem sok kedvem volt a könyvek után nyúlni. De szinte minden megkezdett olvasmánnyal sikerült haladnom. Az első Stephen Kingtől a Blaze. Nem tudok többet tenni hozzá, mint amit az Instagram bejegyzésemben és a múltkori Hetelőben már leírtam. A történet nem sok újat mutat, de tanulságos. Következzen Irvin D. Yalomtól Az amikor Nietzsche sírt. Itt már történt előrelépés a "könyv és én" viszonyban. Előzőleg írtam, hogy nem tudom mire akar kilyukadni a könyv, most már közelebb vagyok a válasz(ok)hoz. Először is utána olvastam a főbb szereplőknek, akik közül én Breuer doktor nevét nem ismertem. Így egészen más megvilágítást kap a történet. Nem számítottam semmi fordulatra, mégis sikerült Yalomnak meglepni a végén. Amikor azt hisszük, a Doktor váratlan tettekre sarkallja magát, ám egy egészen profán magyarázata lesz a dolognak, és ez remekül rámutat a lélekgyógyászat bonyolultságára. De nem akarom lelőni a poént! Sajnos Hemingway novellás kötetével, A mi időnkben-nel egy betűt se haladtam. Csatlakoztam viszont Ágota, a @lányakönyvvel bookstagrammerének könyvklubjához, ahol Robert Merle Állati elmék című kötetét olvassuk közösen. Olvastam már több könyvet is a szerzőtől: Mesterségem a halál, Két nap az élet, Védett férfiak, Moncada és a Malevil. Azok valahogy teljesen más jellegű írások voltak, ezzel kissé meglepett a szerző. Néha annyira csapong, hogy könnyű elveszteni a fonalat, főleg az ömlesztett párbeszédeknél és gondolatmeneteknél. A téma viszonyt több szempontból is érdekes. Azt feszegeti, hogy mennyire etikus az állatok hadászati és egyéb felhasználása, valamint azt, mi lesz, ha az állatok egyre intelligensebbé válnak (amúgy hellyel-közzel egy disztópia). Egyébként rendkívül alapos, tudományos adatokkal is alátámasztja a mondandóját (rengeteg érdekes dolgot ír a delfinekről) és ezt viszi tovább fiktív vonalon. Remélem, azért a cselekmény jobban beindul majd. Kicsit szenvedős volt a kötet, de a harmadánál még nem mondok "ítéletet".
Nem igazán böngésztem most a könyves cikkeket se. Tényleg csak azt olvastam el, ami véletlenül szembejött. A WMN kulturális rovatában Emile Zoláról született egy cikk. Hasonló élményben volt részem, mint az írás szerzőjének, annyiszor találkoztam itt-ott a különböző Zola regényekkel, hogy olvasnom "kellett" tőle. Nem gondoltam volna, hogy akkoriban az ennyire szókimondó, realista írások megjelenhettek. Tényleg naturalista a javából. A következő cikk a Könyves Magazin oldalán látott a napvilágot. Mégpedig egy kritika Rahaf Mohammed A lázadó című könyvéről. A kötet megtörtént esetet dolgoz fel. A szerzője egy, a húszas évei elején járó lány, aki elszökött Szaúd-Arábiából. Fontosnak tartom ezeket az írásokat, mostanában ugyanis szürreális módon romantizálják egyes regények a nőkhöz való ottani hozzáállást. Néha kellenek kijózanító, realista dolgok a témában.
Néztem néhány videót is a héten. Először a Faltól falig könyves vloggerének videóját a Libri-irodalmi díjasokról. Óriási hiányosságaim vannak a kortárs szépirodalom terén, de néhány könyv fel is került a kíváságlistámra. Ismét megnéztem Szabados Ágnes csatornáján az aktuális Mutasd a könyvespolcod! részt. Ezúttal Trokán Nórához látogatott el. Nem értem miért, de sokan negatívan vélekedtek erről a videóról, nekem kifejezetten bejött a személyesebb hangvétel. Sokkal változatosabb így a paletta. Sorozatozás terén továbbra is maradtam a retró vonalon, még mindig a Pacific Blue rendőreinek sorsát követem. Nem kell túlgondolni, kifejezetten kikapcsol.
Nos, ennyi fért bele egy hétbe. Ha van kedvetek osszátok meg velem, ti mit olvastatok/néztetek/hallgattatok!
Megtalálhattok a Facebookon, a blog oldalán és a csoportjában, a Libellum Kávézóban is, ahol minden könyvkedvelőt szívesen látok! De elérhető vagyok az Instagramon, és a Molyon szintén. Nemrég indult két kihívásom a "Fogadj örökbe egy írót!" és a "Könyves" könyvek , de emellett belevágtam a valószínűleg több évig elhúzódó Plakátprojektbe, ha van kedvetek, csatlakozzatok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése