Számtalanszor írtam, hogy rengeteg olvasatlan könyvem van (igen, még mindig 500 felett), hála a különféle könyvmentési akcióknak, na meg az esztelen vásárlásoknak. Több hosszabb sorozat, vagy épp egy íróhoz köthető egyke kötet áll a polcomon, ezért gondoltam létrehozok egy kihívást, ami ezek felszámolását segíti elő. Részletek a továbbiakban!
Arra rájöttem, hogy nekem a klasszikus romantika terén a szenvedős történetek jönnek be. Ebből kifolyólag nagyon szeretem a Brontë nővérek munkásságát, az ő regényeikben soha semmi nem megy egyszerűen. De azt hiszem, még közülük is kiemelkedik Emily, aki egyetlen prózai írásával bebetonozta helyét a 19. század legkiemelkedőbb alkotói között.
 |
| Európa, 1982. 464. oldal |
Régen volt Book Tag a blogon, úgyhogy nem is bánom, hogy Éva, a BacchanteBlues vlogcsatorna tulajdonosa kihívott erre a néhány kérdésre. Ennek apropója egyébként főként az, hogy elindított a nyárra egy "Barangoljuk be Középföldét" projektet, melynek keretében, mily meglepő, Tolkien idevágó műveit fogja olvasni. Egyébként jó ötlet a kezdeményezés, A Gyűrűk Ura újraolvasásával én is beszállok! Addig is, e néhány kérdés segítségével megpróbálom felidézni, hogy több, mint 10 év távlatából mégis mennyire emlékszem a dolgokra...
 |
| Forrás: Amazon |
Az utóbbi időben egyre több krimit és thrillert olvasok, mivel sok esetben elmosódik a határ a kettő között, nem is húznék köztük éles határvonalat. Most három ilyen könyvről hoztam nektek egy kisebb beszámolót.
Nos, megint eltelt egy hónap, így itt volt az ideje, hogy ismét körülnézzek a könyves újdonságok között. Mint a cím is mutatja, találtam néhány könyvet, ami érdekel. Persze pont most veszek részt egy kihíváson, ami szerint nem vehetek 2 hónapig semmit. Meglátjuk, meddig bírom türtőztetni magam... De lássuk is a könyveket!
Többször írtam már, ha választanom kellene kedvenc írót, biztosan Stephen King lenne az. Azon kevesek egyike, akitől egyszer mindent szeretnék beszerezni. De kivételes abból a szempontból is, hogy jó pár regényét örömmel elolvasom többször. Az egyik ilyen írása a Tóparti kísértetek, amelyről legalább harmadszori olvasás után írok nektek.
 |
| Európa, 2007. 714. oldal |
Michael Noonan sikeres író. Boldogan él szép feleségével, Jo-val. Minden évben megjelentet egy újabb regényt, művei előkelő helyen állnak a bestsellerlistákon, anyagilag is szépen gyarapodik. Egy fullasztó nyári napon Jo agyvérzésben meghal. Mike összeomlik, képtelen írni, még szerencse, hogy van talonban néhány kézirata. Lidérces álmok gyötrik, amelyek mind a Nevető Sarában, Noonan-nék tóparti nyaralójában játszódnak. A ház a századfordulón egy híres fekete bluesénekesnőé volt, aki annak idején családjával együtt egyik napról a másikra eltűnt. Mike négy év után átköltözik a nyaralóba, ahol az álmok folytatódnak, sőt kísértetek látogatják, s lassacskán körvonalazódik egy szörnyű rejtély. Vajon mit titkol a tóparti zárt közösség, élén a hatalmaskodó, öreg és beteg milliárdos helyi kiskirállyal? Mit rejt a múlt, s hogyan függ össze a jelennel, Mike-kal és Jo halálával? Stephen King ismét remekművet alkotott; könyve nemcsak izgalmakban bővelkedő, letehetetlen olvasmány, de hiteles képet ad az alkotó ember lelki gyötrelmeiről s egy kis település bonyolult viszonyairól is.
Nos, újra elkapott a könyvklubos, olvasási maratonos hangulat, így talán változatosabb lesz az olvasmánylistám. Az áprilisi Booktube Könyvklub témája az “Adaptációt kaptak” volt, sikerült három kötetet is elolvasnom, most ezekről írtam néhány sort.
