Nos, az ősz első fele sajnos a privát dolgaim miatt nem úgy alakult, ahogy elterveztem. Jócskán megkésve, de azért ejtek néhány szót a szeptemberi olvasmányaimról.
Amennyire belelendültem az olvasásba az év első felében, annyira lelassultam a másodikra. Ami persze nem baj, egyszerűen így alakult. Szeptemberben 5 könyvet és körülbelül 2900 oldalt sikerült olvasnom. Most fejeztem be az előző havi összegzőben emlegetett két 500 oldal feletti életrajzot, azokkal a rengeteg adat miatt csak lassan tudtam haladni. Ha már rátértem a műfajokra, akkor ezek mellett még egy klasszikus, egy félig-meddig annak számító kádári ponyva és egy ismeretterjesztő volt a repertoárban. A kihívásokkal körülbelül úgy állok, mint előző hónapban. Ismét részt vettem Évi, (BacchanteBlues vlogcsatorna) szokásos 48 órás Ítéletdöntögető Olvasási Maratonján, amelynek középpontjában ezúttal a szubkultúrák álltak. Valamint elkezdtem a Plakátprojektet, ami valószínűleg több évig el fog húzódni. De lássuk is, miket olvastam a hónapban:
- Barry Miles: Hippik - 5/4,5: Rendkívül alapos munka a hippi mozgalom kezdetéről, alakulásáról, valamint ennek társadalmi, kulturális, gazdasági hatásáról. Viszont nem akarta idealizálni a korszakot, megismerhetjük a negatív hozadékát is. A képek, lemezborítók nagyon ütősek, viszont a betűméret katasztrofális. (Ezt olvastam Évi kihívására.)
- F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby - 5/5: "Nem egy hosszú regény, de annál több mondanivalója van. Életkor függvényében is mást és mást láthatunk bele. Egyszerre romantikus és realista, elbűvölő és kijózanító...de sorolhatnám vég nélkül, mennyi ellentmondás feszül ebben a történetben." (Ezt olvastam a Plakátprojektre.)
- Robert Wittman - David Kinney: Az ördög naplója - 5/4: Érdekes megközelítésű életrajz Alfred Rosenberg-ről, a náci államgépezet filozófusáról. Az egészet keretbe foglalja az az eseménysorozat, melynek folyamán előkerültek Rosenberg személyes naplójának eredeti részei. Kicsit kaotikus volt, ahogy ide-oda ugrált az időben, ettől függetlenül, akit érdekel a téma, annak érdemes kézbe venni.
- Berkesi András: Szerelem három tételben - 5/2,5: A kádári korszak vitatott múltú íróját sokan nem is hajlandók olvasni. Vagy 15 éve vettem tőle könyvet a kezembe utoljára, emlékeim szerint az kifejezetten tetszett. Nos, ez nem mondható el erről a regényről. Az eleje nyögvenyelősen indul, elvileg egy kibontakozó szerelem tanúi lehetünk, hát inkább vágytól fűtött tinik szexuális életében nyerhettünk bepillantást. Komolyan, mindenki csak "arra" gondolt. Később már érdekesebb lett a történet, főképp a történeti hátteret tekintve, de egyáltalán nem tudott lekötni.
- Andrew Roberts: Churchill: Kéz a kézben a sorssal - 5/3,5: John Lukács A párbaj című történeti írása után nagyon érdekelt Winston Churchill részletesebb életútja. Amikor megláttam ezt a több, mint 1000 oldalas monstrumot, rögtön sejtettem, hogy egy aprólékos munkával fogok megismerkedni. Talán túlságosan is arra sikeredett. Annyira belement a korabeli angol politikába, hogy minden egyes választási fordulót számszerűsített. Szerintem ez a szakmabelieknek lehet inkább érdekes, laikusként ezeket a részeket kínkeservvel olvastam. Viszont az író ezeket némiképp ellensúlyozta a Churchill magánéletéből vett érdekességekkel, mégsem keltett "bulváros" érzetet. Ettől függetlenül nekem túl száraz volt a mű.
Szeptemberben összesen 6 iromány született a blogra, szeretnék a későbbiekben ezen még javítani, talán novemberben majd összejön. Na, de itt is vannak a bejegyzések:
Nektek hogy telt a szeptember?
Megtalálhattok a Facebookon, a blog oldalán és a csoportjában, a Libellum Kávézóban is, ahol minden könyvkedvelőt szívesen látok! De elérhető vagyok az Instagramon, és a Molyon szintén. Nemrég indult egy kihívásom a "Fogadj örökbe egy írót!" , és belevágtam a valószínűleg több évig elhúzódó Plakátprojektbe, ha van kedvetek, csatlakozzatok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése